Perbíró József

Perbíró József (Barcs, 1908. május 21. – Kecskemét, 1991. október 18.) jogász, az 1956-os szegedi események szereplője.

Perbíró József
Született	1908. május 21. Barcs
Elhunyt	1991. október 18. Kecskemét
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász
Iskolái	Erzsébet Tudományegyetem (–1936)
Sírhelye	Szegedi Dóm altemploma
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Édesapja Déli Vasútnál, édesanyja a háztartásban dolgozott. Magát zárkózott, „komoly kis emberke”-ként jellemzi önéletrajzi könyvében.^[1]

A polgári iskola elvégzése után négy éven keresztül egy nagykereskedelmi import cégnél volt gyakornok, majd a Pécsi Jezsuita Gimnázium később a Kaposvári Gimnázium magántanulójaként érettségizett. Tanulmányait saját költségén végezte. 1936-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karán avatták doktorrá. 1937-ben megnősült. Füzy Matilddal való házasságából három gyermeke született: Perbíró Melinda, Perbíró Judit, Perbíró Valér. Első feleségétől később elvált. 1937 és 1941 között katonaként részt vett a háborúban.

1946–1949 között Egerben a Magyar Katolikus Jogakadémia Jog- és Államtudományi Kar Kereskedelmi és Váltójogi Tanszékén egyetemi tanár, majd tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott a szegedi Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi és Váltójogi Tanszékén, melyet 1950-ben Gazdasági Jogi Tanszékké, majd Mezőgazdasági és Munkajogi Tanszékké alakítottak át. Az Egyetemi Tanács az Egyetemi Szociális Bizottság elnökévé, oktatási felelőssé, majd 1956-ban dékánhelyettessé nevezte ki, mely tisztséget 1957-es letartóztatásáig ellátta. Szakterülete a kereskedelmi és váltójog, szövetkezeti jog, földjog volt.

Az 1956-os szegedi eseményekben való részvétel, megtorlás

1956. október 16-án az egyetemi ifjúság az Auditórium Maximumban gyűlést tartott, melynek tanár-elnökségét Perbíró József vállalta el. A nagygyűlés elfogadta azt a 12 pontot, melyet az egész országban terjeszteni kezdtek, s amely alapjaiban járult hozzá a későbbi országos – köztük a budapesti – események elindításához.

Október 26-án ülésezett az Egyetemi Tanács. Baróti Dezső, Nyíri Antal és Korpássy Béla a forradalmi eseményekben az egyetem szerepét a békés megoldás, a fegyveres harc megakadályozásában látták. Perbíró a városi pártbizottságon, majd az ÁVÓ-nál tárgyalt a vérontás elkerüléséről.

Október 27-én az egyetemi tanács képviselőjeként a városházán összehívott Munkástanács elnökévé választotta. E tisztségében kérte az átvonuló szovjet hadsereg tankoszlopainak leállítását, a köznyugalom visszaállítását, kijárási tilalom feloldását. A Munkástanács eközben átalakult Forradalmi Bizottsággá, az elkövetkező napokban Perbíró József javaslatára Gosztonyi István tüzér őrnagy lett a nemzetőrség főparancsnoka. Munkáját a Forradalmi Bizottság élén a nyugalom megőrzése iránti elkötelezett kiállás jellemezte.^[2] November 5-én hajnalban a szovjet csapatok beszivárogtak a városba, a városházán spontán összegyűlt Néptanács elnökségét Perbíró József látta el. A gyűlés végeztével a szovjetek a résztvevőket elfogták.^[3]

Tanács-elnökhelyettesként szerepet vállalt az új városvezetésben, 1957. február 18-ai letartóztatásáig. A bíróság első fokon tizenöt év, másodfokon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ún. ENSZ-amnesztiával, 1962. november/március 26-án szabadult.

Szabadulása után

Szabadulása után feleségül vette dr. Nagy Mártát. A budapesti XIII. kerületi Közért ügyintézőjeként működött. Műszaki és mérnökközgazdász diplomát szerzett, majd a siófoki Vízmű Vállalatnál revizori, később műszaki-gazdasági tanácsadói munkakört látott el. 1970-ben – megelőzve elbocsájtását – nyugdíjba vonult. Nyugdíjazása után Kecskeméten szakfordítóként dolgozott.

1989-ben a József Attila Tudományegyetem rehabilitálta, Professor emeritus címet adományozott Perbíró Józsefnek. 1991. október 18-án, Kecskeméten hunyt el, és a Szegedi Dóm altemplomában helyezték örök nyugalomra.^[4]

Művei

• Perbíró József: Részvény és üzletrész (habilitációs monográfia)
• Uti kalauz a keresztény kereskedők és iparosok üzletébe / kiad. Perbíró József, Akarat Szövetkezet, Pécs: Akarat Szövetkezet, 1938
• Perbíró József: Gazdasági jog: kézirat gyanánt: Szeged 1950/51. tanév, Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1950
• Perbíró József: A szovjet kolhozjog, Szeged: VKM, 1951
• Weltner Andor, Rudolf Lóránd, Perbíró József: Munkajog I.: a munkajogviszony általában, Budapest: Tankönyvkiadó, 1951
• Földes Iván, Rudolf Lóránt, Perbíró József: Mezőgazdasági jog, Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1953
• Jogtudományi közlöny 1953: 10/11. 432-442. p.
• Perbiró József korreferátuma Medve Zsigmond: "A termelőszövetkezetek földhasználata" című előadásához: [kézirat], Szeged, 1955
• Perbíró József: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok munkajogviszonyának néhány elvi kérdése (in: Acta Universitatis Szegediensis. Acta juridica et politica Tom. 2., fasc. 1-3.), Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 1956
• Ötvenhat Szegeden – emlékeimben; Novum Kft, Szeged, 1989
• Perbíró József: Ötvenhat Szegeden – emlékeimben, Szeged: Belvedere Meridionale, 2002