Piła

Piła (latinul Pila, németül Schneidemühl, jiddis nyelven פ׳לה) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban, a Piłai járás fővárosa. A város a Gwda folyó völgyében, a Wałczi és Krajnai tóvidék és a Noteć folyó völgyének szomszédságában a Gwda mentén 11 km-re annak a Notećbe való beömlésétől helyezkedik el. A Nagy-lengyelországi vajdaságban Piła a negyedik legnagyobb város. 2010. január 1-jén a város népessége 76 600 fő volt.

Ez a szócikk a lengyelországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Pila (egyértelműsítő lap).

Piła
Piła címere Piła zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Nagy-lengyelországi
Járás	piłai
Rang	város
Alapítás éve	14. század
Irányítószám	64-900, 64-920, 64-931, 64-933, 64-934, 64-935, 64-970
Körzethívószám	(+48)67
Rendszám	PP
Testvérvárosok	Lista Kronstadt Schwerin Cuxhaven Châtellerault
Népesség
Teljes népesség	71 735 fő (2021. márc. 31.)[1]
Népsűrűség	698,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	50-134 m
Terület	102,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 53° 09′, k. h. 16° 44′53.15, 16.733333333333
Piła weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piła témájú médiaállományokat.

A város a történelmi Nagy-Lengyelországban fekszik Krajna határán. 1919-1938 között Piła a Poznań - Nyugat-Poroszországi határtartomány székhelye volt. Ez a terület a versailles-i békeszerződés értelmében Németországhoz került az első világháború után. A határterület megszűnése után 1945-ig a Piłai közigazgatási terület székhelye volt. 1975-1998 között a város a Piłai vajdaság központja volt.

Piła kerületei

• Śródmieście (Belváros)
• Zamość (németül Bromberger Vorstadt) – a név a "za mostem" ("a hídon túl") kifejezésből származik (a belvárosból nézve). Ez volt a város régi központja. Két lakótelepe van:
  • Leszków (németül Plöttke) – Szennyvíztisztító telep és katonai temető van a városrészben
  • Kalina (németül Königsblick) – az állami erdőgazdaságok igazgatósága található a városrészben
• Jadwiżyn (németül Elisenau) – munkáslakások kerülete, a 80-as években nagyblokkos lakótelep épült itt.
  • Dębowa Góra, Dębiaki (németül Eichberg)
• Górne (németül Stadtberg, Berliner Vorstadt)
  • Kośno (németül Kossenwerder)
  • Łęgi (németül Weidenbruch)
  • Zdroje (németül Dreiers Kolonie)
  • Czajki (németül Kiebitzbruch) - nieistniejące gospodarstwo w lesie na wschód od Łęgów i Kośna.
  • Mały Borek (niem. Kleine Heide)
• Staszyce (németül Karlsberg)
  • Sosnówka (németül Waldschschloßchen)
• Koszyce (németül Koschütz) – 1555-ben csatolták a városhoz. Részei:
  • Kuźnica Pilska (Piłai kovácsműhely, németül Schneidemühler Hammer)
  • Zielona Dolina (Zöld völgy)
• Podlasie (németül Gruntal) Részei:
  • Płotki (németül Albertsruh)
  • Bydgoskie Przedmieście (Bydgoszczi előváros)
  • Lisikierz, Obodrytów (németül Bergenhorst)
• Motylewo (németül Küddowtal) régi falu, ismert 1498 óta, a városhoz 1992-ben csatolták.
  • Kolonia Motylewo, Motylewski Most, Motyczyn (németül Lengut Küddowtal)
• Gładyszewo (németül Neufier)

Híres szülöttei

• Carl Friedrich Goerdeler – jogász, politikus
• Erwin Kramer – politikus
• Eberhard Schenk – atléta

Gładyszewo

Górne

Jadwiżyn]

Koszyce

Motylewo

Podlasie

Staszyce

Śródmieście

Zamość

Sétány a Gwda-folyónál