Rábasömjén

Első írásos említése 1293-ból ismert.^[1] Egy 1359-ben kelt feljegyzés a papját is említette, ez alapján a falunak feltételezhetően temploma is volt már akkor. Az 1698-as egyházlátogatáskor leírták, hogy a keletelt temploma a község közepén áll, fal veszi körül díszes kapuval és kőtoronnyal. Szentélye és sekrestyéje boltozott. Kegyura a Nádasdy család lehetett. A templom körül egykor fal védmű volt, amely egy temetőt is magába foglalt. Az Árpád-kori eredetű temető létét a templomtól nyugatra 2010. május 13–21. között csatornázás során végzett régészeti feltárás igazolta. A soros temető használata a rendelkezésre álló adatok szerint legkésőbb a 11. században megkezdődhetett, használatát írott források a 13. század elejétől igazolják.^[2]

Jelenleg itt található a település orsó alakú központi tere, északi oldalán korszerű játszótérrel, délen parkosítással.^[1] A közigazgatás egykori épülete 1913-ban épült, díszes homlokzattal és szoborfülkével benne Szűz Máriával. A falu a klasszikus útifalvak típusához tartozik, fésűs beépítésű hagyományos parasztházakkal. A közelmúltban a tradicionális parasztházak helyét korszerűbb otthonok kezdték felváltani.

Borovszky Samu leírása szerint: "Rába-Sömjén, magyar község, 54 házzal és 498 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. Kath temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. A sárvári uradalomhoz tartozott."^[3]

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északi irányban Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve déli irányban Sárvárral és azon keresztül Zalabérrel is.

1943-ban jelent meg Szenttamási Babos Lajos (szerző) és dr. Pável Ágoston (szerkesztő) tollából A sárvárvidéki körjegyzőség története- Alcím: Csénye, Kissitke, Nagysitke és Rábasömjén községek monográfiája. Babos Lajos - körjegyző (Nemeskolta, 1895. jún. 29. - Sárvár, 1967. okt. 7.) 1928-ban került a sárvárvidéki körjegyzőségre és 1946-ig dolgozott ott. Több, mint 8 évi gyűjtőmunka eredménye lett ez a kötet.^[4]^[5]

1964-ben egy olajkutatás során rendkívül magas ásványianyag-tartalmú forrást tártak fel a falu területén, a keleti határában. Az ott feltörő gyógyvízből állították elő az 1980-as évek egyik közkedvelt termékének számító, Sárvári termálkristály márkanevű fürdősó-készítményeket. A termékcsaládot forgalmazó cég a rendszerváltást követő időszakban megszűnt.^[6]

1968-ban Sárvár városhoz csatolták.

2010-2012 március 12. között 872 millió forintból elkészült a városrész csatornarendszere.^[7]

2010-ben új játszótér létesült.

Temploma Szent Márk tiszteletére szentelt. Felújítására 1775-ben, bővítésére 1935-ben került sor. Az alaprajza latin kereszt alakú. A román stílusú ikerablakai a nyugati és déli oldalán található a toronynak, amelyeknek a kibontására 1970-ben került sor. Az 1933-ban kapott neoromán homlokzat-architektúrát az 1973-as tatarozáskor eltüntették.
A templom előtt áll egy 1869-ben emelt kőkereszt.
A templomtól délre áll a parkban az I. és II. világháborús hősi halottak emlékműve.
A templom mögött egy kerítésfalban kialakított fülkében áll Mindszenty József 2011-ben felállított szobra. Mellette 2013-ban állított emléktábla emlékeztet a kommunizmus alatt üldözött szombathelyi egyházmegyés papokra.
Rábasömjéni forrásból elkészített Sárvári Termálkristály.

Rábasömjén

A Szent Márk templom
Közigazgatás
Település	Sárvár
Irányítószám	9600
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Rábasömjén Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″47.2800115, 16.914428

A Wikimédia Commons tartalmaz Rábasömjén témájú médiaállományokat.

Megközelítése

Történelem

Nevezetességek

Képgaléria

Jegyzetek

Wikiwand - on