Rácz Pali (cigányprímás, 1822–1885)

Rácz Pali (Nagygéc,^[3] 1822. március 4. (keresztelés)^[4] – Budapest, 1885.^[5] január 30.)^[3] magyar cigányprímás, nótaszerző, népzenész.

Rácz Pali
Életrajzi adatok
Születési név	Rácz Pál
Álnév	Rácz Pali
Született	1822. március 4.[1] Magyargéc
Elhunyt	1885. január 30. (62 évesen) Budapest[2]
Sírhely	Fiumei úti sírkert
Gyermekei	Rácz Laci
Pályafutás
Hangszer	hegedű
Tevékenység	zeneszerző prímás hegedűművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Pali témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk az 1822-ben született cigányprímásról szól. Hasonló címmel lásd még: Rácz Pál (egyértelműsítő lap).

Élete

A Nógrád vármegyei Nagygécen (ma Magyargéc) született 1822-ben Rácz Pál és Csonka Anna fiaként Rácz Bálint néven, keresztelésére március 4-én került sor.^[4] Már 15 éves korában menekülnie kellett szülőfalujából, bujdosás közben 17 éves korában Rozsnyón verbuváló katonákkal találkozott, felcsapott újoncnak. A 33. gyulai táborszernagy aradi ezredéhez került, amelynek székhelye ekkor Milánóban volt. Gyalogos katonaként teljesített szolgálatot, de zenei tehetsége révén egy idő után 20 tagú cigányzenekart szervezett az ezredben. Az 1848-as olasz forradalom idején Rácz Pali kémtevékenységet folytatott Benedek ezredes megbízásából, a ravasz cigányzenészt őrmesterré léptették elő. Egy kémszemle alkalmából elfogták Vlagyimir orosz herceget, Rácz és társai kiszabadították a herceget a fogságból, ezért Rácz Pali megkapta az orosz kormánytól a Szent-György keresztje kitüntetést, amelyre egész életében büszke volt.

Legendák szólnak arról, mennyire csinos férfi volt a zenész Rácz Pali, állítólag sok lány és asszony fejét elcsavarta. Végül egy dúsgazdag olasz háztulajdonos egyetlen szép leányát, Ferario Juditot^[3] sikerült feleségül vennie, három gyermekük született. 18 éven keresztül szolgált Rácz Pali az osztrák seregben, 30-as éveinek közepén szerelt le, ettől kezdve polgári életet élt. Amikor fogyni kezdett feleségének hozománya, akkor magyar muzsikusként kereste meg kenyerét. Szorgalmasan, kitartóan tanulmányozta a magyar zene stílusát, s nemsokára a legkedveltebb magyar cigányprímás lett, zenei játékáról, kitűnő memóriájáról legendák keringtek, bejutott a legmagasabb mágnáskörökbe, játszott udvari bálokon, udvari ebédeknél, stb. Hegedűjét fiára, ifjú Rácz Pálra hagyta, aki szintén híres zenész lett. Lipcsében, Londonban, Szentpéterváron is vendégszerepelt, ott is híveket szerzett a magyar cigányzenének.

1885. január 30-án, a reggeli órákban hunyt el gyomorrákban.^[3] Halála alkalmából ravatalánál magas rangú vendégek is lerótták kegyeletüket, köztük Edelsheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Hollán altábornagyok, stb. A temetési szertartáson a beszentelés után Berkes Lajos (1837-1885) cigányprímás 120 tagú zenekarral játszotta el a Kitették a holttestet az udvarra című gyászdalt, s Rácz Pali legszebb nótaszerzeményét, a Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele címűt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra Arany János sírjától nem messzire, azonos nevű zenész fia és zenei társulatok sírkövet emeltek neki.^[6]

Szerzeményeiből

Csárdások

• Medikus csárdás
• Rudolf csárdás
• Stefánia csárdás
• Technikus csárdás

Nóta

• Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele^[7]

Emlékezete

• Részben róla mintázták a Kálmán Imre – Kállai István: Cigányprímás főszereplőjét.
• Az orosz kormány a Szent György keresztje^[8]
• Sírját (Kerepesi úti temető 43-22-25) a Nemzeti Örökség Intézete 2005-ben védetté nyilvánította.^[9]

-ki ifjúkorában mint érdemjelekkel kitüntetett katona bátorságban és vitézségben az első férfiú s aggkorában mint zenész saját művészetében a legelső s a haza dicsőségének emelésében egész életen át mint kitartó bajnok hosszú hetven évi élet után itt szállt örök nyugalomra.

– sírfelirata