Raymond Kurzweil
From Wikipedia, the free encyclopedia
Raymond Kurzweil, Ray Kurzweil (Queens, New York, 1948. február 12. –) amerikai feltaláló, író. Az optikai karakterfelismerés, szöveg-beszéd szintézis, beszédfelismerés és az elektronikus billentyűs hangszerek úttörője. Több könyve jelent meg egészség, mesterséges intelligencia, transzhumanizmus és technológiai szingularitás témakörökben.
| Raymond Kurzweil | |
.jpg) | |
| Született | 1948. február 12. (77 éves)[1][2][3][4][5] Queens[6] |
| Állampolgársága | amerikai[6] |
| Gyermekei | hét gyermek: Amy Kurzweil |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Raymond Kurzweil témájú médiaállományokat. | |
Élete, találmányai, díjak
Kurzweil New York Queens városrészében nőtt fel. A sci-fi irodalom nagy rajongója volt fiatalon. 12 évesen kezdett el számítógépprogramokat írni. 1965-ben 17 évesen szerepelt a CBS televíziócsatorna „I’ve got a secret” (Van egy titkom) című műsorában, melyben egy zongoradarabot adott elő, amelyet a saját építésű számítógépe komponált. 1968-ban adta el az első vállalkozását, amely középiskolásoknak ajánlott felsőoktatási intézményt egy 200 kérdésből álló kérdőív alapján. 1970-ben kapott főiskolai (B.Sc.) diplomát az MIT-n „humán és mérnöki tárgyak” szakon.
Kurzweil volt a fő fejlesztője az első olyan karakterfelismerő rendszernek, amely többféle karakterkészletet is fel tudott ismerni. Szintén az ő nevéhez fűződik az első, vakok számára készült szövegfelolvasó gép, az első CCD síkágyas szkenner, az első szöveg-beszéd szintetizátor, az első elektronikus hangszer, amely képes volt a zongora és más szimfonikus hangszerek hangjainak a reprodukciójára és az az első, kereskedelmi forgalomban kapható beszédfelismerő rendszer. Kilenc vállalkozást alapított a karakterfelismerés, a zene szintézis, beszédfelismerés, olvasás technológia, virtuális valóság, üzleti befektetés, gyógyszer szimuláció, és kibernetikus művészet területeken.
2002-ben beiktatták az Egyesült Államokbeli Találmányügyi Hivatal (United States Patent and Trademark Office) híres feltalálók nemzeti listájába (National Inventors Hall of Fame). Megkapta az Egyesült Államok legnagyobb, $500 000 értékű feltalálási és újítási díját, a Lemelson-MIT díjat és az 1999-es nemzeti technológiai medált (National Medal of Technology), az USA legmagasabb technológiai díját.
Több más díjat is kapott, köztük a Dickinson-díjat, ami a Carnegie Mellon University legmagasabb tudományos díja, az év mérnöke díjat a Design News újságtól, az év feltalálója díjat az MIT-től 1998-ban, a legkiemelkedőbb könyv a számítógép-tudományban díjat 1990-ben az Amerikai Kiadók Szövetségétől (Association of American Publishers) és a Grace Murray Hopper-díjat a Szövetség a Számítástechnikai Berendezésekérttől (Association for Computing Machinery). Tizenegy tiszteletbeli doktori címet kapott és három amerikai elnök tüntette ki.
Kurzweil elektromos billentyűs hangszer vállalkozása a Kurzweil Music Systems jelenleg is az egyike a legvalósághűbb és legfejlettebb szintetikus hangokat előállító hangszereket gyártó vállalatoknak. Ezt a vállalkozását az 1990-es évek elején adta el Young Chang koreai zongoragyártónak. 2007-ben visszatért a vállalathoz, mint stratégiai vezető. Ezután jelentek meg a PC3, és az SP szériájú hangszerek.
Kurzwail inspirálta a S1m0ne című film cselekményét, amikor létrehozta saját női alteregóját, Ramonát.
2005-ben Bill Gates, a Microsoft elnöke Kurzweil-t a „a mesterséges intelligencia jövőjét legjobban megjósoló” személynek nevezte.[11]
Transzhumanizmus és jövőkutatás
A gyorsuló eredmények törvénye (The Law of Accelerating Returns) című, 2001-ben megjelent esszéjében Kurzweil a Moore-törvény általánosítását fogalmazta meg, amely sokak számára komoly érvet jelentett a Szingularitás várható valószínű bekövetkezése mellett. A Moore törvény egy exponenciális növekedési mintát ír le az integrált áramkörök összetettségében. Kurzweil ezt a mintát úgy bővítette ki, hogy az érvényes az integrált áramkörök megjelenése előtti és a jövőben megjelenő technológiákra egyaránt. Leírja, hogy amint egy technológia megközelíti a lehetőségei határait, egy új technológia jelenik meg, ami lehetővé teszi a folyamatosan gyorsuló fejlődést. Azt jósolja, hogy ahogy közelebb kerülünk a Szingularitáshoz, ezek a paradigmaváltások egyre gyakoribbak lesznek. Kurzweil úgy hiszi, hogy a Moore-törvény által leírt exponenciális növekedés folytatódni fog az integrált áramkörök utáni technológiákban, és a folyamat végül a Szingularitáshoz vezet:
- „A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a Szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.”
Kurzweil a halhatatlanság elérését lehetővé tehető technológiák lelkes szószólója. Szerinte nanorobotok segítségével az emberi test bármeddig karbantartható lesz. Mivel ezek a robotok még nem léteznek, azt ajánlja, hogy „250 fajta kiegészítővel, 8-10 pohár vízzel, és 10 csésze zöld teával” tartsuk karban magunkat a feltalálásukig.[12]
2004 decemberében Kurzweil csatlakozott a Szingularitás Intézmény (Singularity Institute for Artificial Intelligence) tanácsadó testületéhez.
A Google 2012 decemberében felvette Kurzweilt teljes munkaidős alkalmazottai közé, aki műszaki igazgatóként a gépi tanulás és a nyelvfeldolgozás területén dolgozik. A Google társalapítója Larry Page és Kurzweil egy mindössze egyetlen mondatot tartalmazó munkaköri leírásban állapodtak meg: tegye lehetővé a Google számára a természetes nyelv megértését.
Könyvei
- Az intelligens gépek kora (The Age of Intelligent Machines) (1990)
- A 10%-os megoldás az egészséges élethez (The 10% Solution for a Healthy Life) (1994)
- A spirituális gépek kora: Amikor a számítógépek túllépnek az emberi intelligencián (The Age of Spiritual Machines: When Computers Exceed Human Intelligence) (2000)
- Fantasztikus utazás: Élj elég sokat ahhoz, hogy örökké élhess (Fantastic Voyage: Live Long Enough to Live Forever) (2004)
- A szingularitás küszöbén (The Singularity Is Near: When Humans Transcend Biology) (2005, magyarul: 2013)
- Hogyan alkossunk elmét? (How to Create a Mind. The Secret of Human Thought Revealed) (2012, magyarul 2022)
Kurzweil a társszerzője a 2002-ben megjelent Spirituális gépek lennénk?: Ray Kurzweil szemben az erős MI kritikusaival (Are We Spiritual Machines?: Ray Kurzweil vs. the Critics of Strong A.I.) című könyvnek. Szintén ő írta a 2003-ban megjelent Virtuális emberek (Virtual Humans) című mesterséges személyiségekkel foglalkozó könyv bevezetőjét, és együttműködött az Our Lady Peace nevű kanadai együttessel Spirituális gépek (Spiritual Machines) című albumuk elkészítésében.
Magyarul
- A szingularitás küszöbén. Amikor az emberiség meghaladja a biológiát; Ad Astra, Bp., 2013
- Hogyan alkossunk elmét? Az emberi gondolkodás titkainak nyomában; ford. Nagy Balázs, Pallas Athéné, Bp., 2022
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.