STS–51–L

From Wikipedia, the free encyclopedia

STS–51–L
Remove ads

Az STS–51–L jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 25, és a Challenger űrrepülőgép 10 repülése. A küldetés a repülés 73. másodpercében katasztrófába torkollott.

Gyors adatok
Remove ads

Küldetés

A küldetés célja, tervek szerint a TDRS–2 és a SPARTAN–203 műholdak pályairányba állítása, a Halley-üstökös megfigyelése és több más tudományos kísérlet volt. A Tanár az űrben program keretében Christa McAuliffe személyében utazott volna az első civil az űrrepülőgép fedélzetén. A program célja a tudomány népszerűsítése lett volna. A katasztrófa után a programot azonnal felfüggesztették, és később meg is szüntették.

Remove ads

Első nap

1986. január 28-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, a Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Tervezett orbitális pályája 90,4 perces, 28,45 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 285 kilométer, az apogeuma 295 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 121 778 kilogramm, tervezett leszálló tömeg 90 584 kilogramm.

Robbanás

1986. január 28-án a Kennedy Űrközpont (KSC) 29 kilométeres (18 mérföld) indítási magasságában, összesen 1 perc 13 másodperces (73 másodperc) repülést követően, a gyorsítórakéta Solid Rocket Booster (SRB) tömítőgyűrűjének átégése következtében az üzemanyagtartály lángra kapott, az űrrepülőgép felrobbant. A hideg időben történő indításoknál felhívták a NASA illetékeseinek figyelmét, hogy 12 °C alatt a tömítőgyűrűk nem biztosítják a szükséges szigetelést. A feszített Space Shuttle program miatt mégis engedélyezték az indítást.

Remove ads

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS-51-L jelű küldetéssel együtt)

Tartalék személyzet

Források

Commons:Category:STS-51-L
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–51–L témájú médiaállományokat.
Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads