Salétromsav

A salétromsav (HNO₃) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav^[2] - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok. Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék.

Salétromsav
IUPAC-név	salétromsav
Más nevek	választóvíz
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7697-37-2
PubChem	944
ChemSpider	919
EINECS-szám	231-714-2
DrugBank	DB15995
KEGG	D02313
ChEBI	48107
RTECS szám	QU5775000
InChIKey	GRYLNZFGIOXLOG-UHFFFAOYSA-N
Beilstein	3587310
Gmelin	1576
UNII	411VRN1TV4
UN-szám	2031
ChEMBL	CHEMBL1352
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HNO3
Moláris tömeg	63,01 g/mol
Megjelenés	színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék
Halmazállapot	20 °C-on folyadék
Sűrűség	1,3913 g/cm³ (65%) 1,4826 g/cm³ (90%) 1,5008 g/cm³ (98%)
Olvadáspont	−22 °C
Forráspont	~120 °C
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−174,1 kJ/mol
Veszélyek
EU osztályozás	Oxidáló (O) , Maró (C) [1]
EU Index	007-004-00-1
R mondatok	R8, R35[1]
S mondatok	(S2), S23, S26, S36, S45[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	savak, a hidrogén vegyületei
Azonos anion	nitrátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Jellemzői

Salétromsav

Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben, jól zárva tároljuk. Kereskedelmi forgalomba legtöbbször 68%-os vizes oldata kerül, a 86%-nál töményebb salétromsavat füstölgő salétromsavnak hívjuk. A tömény (~ 50%-nál töményebb) salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja - a vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel hidrogénfejlődés közben fém-nitrátokat alkot, pozitív standarpotenciálú fémek esetén először oxidálja a fémet: a molekula központi atomja redukálódik nitrogén-oxidok keletkezése közben, majd a keletkezett fém-oxidot a jelenlevő salétromsav feloldja), töményen sok fémet (alumínium, króm, vas, nikkel, kobalt) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képzett keveréke a királyvíz, ami – az elegyben keletkező nitrozil-klorid (NOCl) segítségével – oldja az aranyat és a platinát is. Lúgokkal nitrátok képződése közben reagál.

Előállítása

Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.

${\displaystyle \mathrm {H_{2}SO_{4}+KNO_{3}\rightarrow KHSO_{4}+HNO_{3}} }$

Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {NH_{4}NO_{3}+HCl\rightarrow NH_{4}Cl+HNO_{3}} }$

Felhasználása

Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.