Schleswig (település)
város Németországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Schleswig ([ˈʃleːsvɪç] alnémet nyelven: Sleswig dánul: Slesvig) város Németország Schleswig-Holstein tartománya északkeleti részén. A történelmi Schleswig hercegség fővárosa volt.
Remove ads
Nevének eredete
Neve két elemből tevődik össze, első része a Schlei tengeröbölre utal, aminek a partján fekszik, a második pedig egy indoeurópai eredetű, települést jelentő wich szó, amit a korai középkorban a térségben élő szászok és frankok használtak.[2] (A wich rokon a latin vicus szóval,[3] illetve közelebbről a holland wijk szóval, amik ugyancsak „falu”, „tanya”, „városnegyed”, „település” jelentésűek, viszont független a óészaki vik-től, ami a skandináv nyelvekben öblöt jelent.)
Remove ads
Földrajza
A város a Schlei - a Keleti-tengerből messze benyúló, sajátos vékony öböl - délnyugati csücskénél helyezkedik el.
Éghajlat
Remove ads
Története


Történetének kezdete szorosan összefügg a néhány kilométerre, a Schlei déli oldalán a korai középkorban virágzó Haithabu dán viking kereskedővároséval, különös tekintettel arra, hogy a modern kutatások szerint a szászok és frankok utóbbit is Sliaswich-nak nevezték egy időben.[2] Mivel a mai Schleswig óvárosában nem lehetséges ásatásokat végezni, egyelőre nem állapítható meg, hogy a két település létezett-e egy időben, vagy Schleswig csak Haithabu 1066-os végleges pusztulása után jött létre.

Mindenesetre a dán Schleswig város fellendülése a 11. század közepétől számítható, amikor súlypontáthelyeződés következett be a Schlei déli partjáról az északira. Valószínűleg ekkor épült a mai schleswigi óváros területén az első püspöki templom és a királyi palota, immár kőből, szemben azzal, hogy Haithabuban még kizárólag fából építkeztek. A település átvette Haithabu minden városi funkcióját és gyors ütemben kiépült, a 12. században már hét egyházközségre oszlott. Fallal vették körül, amelyen két tornyot is emeltek, és már 11. század nyolcvanas éveiben jelentősen kiépítették a kikötőjét. Ugyancsak a haithabui hagyományok folytatásaképpen a városban jelentős, specializált kézműves-réteg is dolgozott. A legjelentősebb gazdasági ágazat azonban itt is a távolsági kereskedelem volt, és az ebben részt vevők érdekei döntő mértékben hatottak a városi jog alakulására. Az itt elfogadott jogi normák a későbbiekben mintául szolgáltak a többi dán város alaptörvényei számára is.[4]

Két évszázados virágzás után azonban Schleswig jelentősége gyorsan csökkenésnek indult. Az 1156-ban német városként újjáalapított régi elbai szláv település, Lübeck és Hamburg, ami ekkoriban az előbbi elbai kikötővárosa volt, átvette Schleswignek a (és korábban Haithabunak) az Északi-tenger és a Balti-tenger közötti kereskedelemben játszott szerepét, nem utolsósorban a hajóépítés fejlődése miatt, mert az újabb, mély járású hajók számára a Schlei már túlságosan sekély volt. Schleswig visszasüllyedt mezővárossá.[5]
Remove ads
Galéria
Testvérvárosai
- Hillingdon kerület (London), (Nagy-Britannia), 1958 óta
- Mantes-la-Jolie (Franciaország), 1958 óta
- Vejle (Dánia), 1977 óta
- Waren (Németország, Mecklenburg-Elő-Pomeránia), 1990 óta
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads