Selje
From Wikipedia, the free encyclopedia
Selje község Norvégia nyugati részében, Sogn og Fjordane megye legészaknyugatibb részében, Nordfjord hagyományos régióban. Legnagyobb része a Stad-félszigeten és környékén található.
Területe 219,9 km2, népessége 2874 (2009. január 1-jén).[1] Más falvai közt van Barmen, Ervik, Flatraket, Hoddevik és Leikanger.
Közigazgatási központja Selje falu, amelynek 2007-ben 685 lakója volt).[2]
Selje Norvégia első három püspöki székhelye közt volt (Oslo és Nidaros mellett). Miután a székhely Bergenbe költözött, a seljei templomot szerzetesek vették át. 1536-ban kalózok pusztították át a templomot. A községben található a seljei apátság is, egy korábbi bencés kolostor Selja szigetén. Az apátság és a templom romjai ma is láthatók a szigeten.
Neve
A község (eredetileg az egyházközség) Selja kis szigetéről kapta nevét, mivel a vidék első temploma ott épült. A név jelentése nem ismert. 1989-ig a nevet Selø vagy Selløealakban írták.
Címere
Címerét 1991-ben kapta. Szent Sunniva látható rajta, aki a legenda szerint Selja szigeten halt mártírhalált.
Története
Selje 1838. január 1-jén lett község (lásd: formannskapsdistrikt). Területe megegyezett a korábbi egyházközséggel (prestegjeld), Hove és Vågsøy alegyházközségekkel (sokn).
1906-ban Vågsøyt két részre osztották, Nord-Vågsøyre (Észak-Vågsøy) és Sør-Vågsøyre (Dél-Vågsøy). Ezek 1910. január 1-jén leváltak Seljéről és önálló községek lettek. Hovét ugyanakkor átkeresztelték Selje névre. A szétválás után Selje népessége 3367 volt.[3]
1964-ben Nord-Vågsøy, Sør-Vågsøy és Selje egyes részei egyesültek, létrehozva Vågsøy községet. Seljétől ekkor került el Silda sziget, a Hagevik-Osmundsvåg terület és Sørpollen és Straumen birtokok.[4] A Seljétől ekkor elkerült területeknek 344 lakója volt.[3]
Templomai
A Norvég Egyháznak három temploma van Selje egyházközségben, amely a bjørgvini püspökség része és azon belül Nordfjord vidéki prépostságé (Prosti).[5][6]
| Egyházközség (Prestegjeld) | Al-egyházközség (Sogn) | A templom neve | Építés éve | Helye |
|---|---|---|---|---|
| Selje Parish | Ervik* | Ervik kyrkje | 1970 | Ervik |
| Leikanger* | Leikanger kyrkje | 1866 | Leikanger | |
| Selje | Selje kyrkje | 1866 | Selje | |
| *Korábban Selje sogn része, 1997-ben lett önálló sogn. | ||||
Földrajza
Selje a Stad-félszigetből, illetve Barmøya, Venøya és Selja szigeteiből áll. A községet három oldalról víz veszi körül: nyugatról a Sildagapet öböl, északon az Északi-tenger északkeleten pedig a Vanylvsfjorden. Déli és nyugati szomszédja Vågsøy község, keleten a Møre og Romsdal megyei Vanylven és Sande.
Gazdasága
Hagyományos fő gazdasági ágai a halászat és a mezőgazdaság. Ezekhez társult a haltenyésztés, a hajóépítés, a textil- és a szolgáltatóipar.
Látványosságai
Selja
Selja szigetén, 15-perces hajóútra Seljétől, a seljei apátság romjai tekinthetők meg. Az apátság egy tornya ép. Az apátságot bencés szerzetesek építették a 12. század elején Szent Sunniva tiszteletére. Sunniva tisztelete ma is él. Ő Norvégia egyetlen női szentje a két férfi szent mellett (Szent Olaf és Szent Hallvard); Nyugat-Norvégia védőszentje. A legenda szerint Sunniva az ír király lánya volt, aki akkor menekült el, mikor az országot pogányok hódítottak meg, és az új király őt akarta feleségül. Selja szigetén lépett partra Norvégiában. A legenda szerint a Szent Sunniva-barlangban halt meg. A sziget első templomát Szent Mihály arkangyalnak szentelték.
Selja szigetén található még:
- Az első egyházközségi templom helye, ahonnan a templom később a félszigetre költözött. A Szent Sunniva templom romjai azon a helyen, ahol I. Olaf norvég király Norvégia egyik első templomát építtette.
- Az angol szentnek, Albannek szentelt kolostortemplom romjai. A kolostor romjait még ma is használják szertartásokra> misékre és esküvőkre.
- A sziget déli részében számos viking sírt és egy vaskori „hosszúház” maradványait találták.[7]
Vestkapp
Ervik
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Fordítás
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.