Szeretvásár

Szeretvásár (románul: Siret, németül: Sereth, lengyelül: Seret) város Romániában, Suceava megyében, Bukovinában.

Szeretvásár (Siret)
Szeretvásár címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bukovina
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Suceava
Rang	város
Községközpont	Siret
Beosztott falvak	Mănăstioara Pădureni
Polgármester	Adrian Popoiu
Irányítószám	725500
SIRUTA-kód	146655
Népesség
Népesség	6075 fő (2021. dec. 1.)[1] +/-
Magyar lakosság	4
Község népessége	6708 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség	214 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	325 m
Terület	43,40 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 26° 03′ 36″47.95, 26.06
Szeretvásár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeretvásár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A megye északkeleti részén helyezkedik el, a Szeret völgyében, északi irányban Ukrajnával szomszédos. Szucsáva városától 46 km-re helyezkedik el a DN2-es főút mentén.

Nevének eredete

Nevét arról a folyóról kapta, amelynek a partján fekszik. A román Siret, magyar Szeret, lengyel Seret, ukrán Серет (Szeret) folyónév valamely korábbi népesség által adott indoeurópai eredetű elnevezés. A legközelebbi nyelvi párhuzama az óind सरित् (szarit) ’patak, folyó’ szó.^[3] A település korai magyar nevű említései latin nyelvű egyházi vizitációs okmányokból ismertek, elsőként 1550-ből Zered alakban, majd 1646–8-ből mint Seredvasar.^[4] Ez utóbbit újították fel a XIX. században előbb Szeredvásár, majd Szeretvásár alakban.

Történelem

Első írásos említése 1340-ből való.

A településnek 1345-ben már állt ferences kolostora is.

1371-ben kapott városi rangot.

Ősi erődje, mely földből és kőből épült a Szeret folyó jobb partján állt. A vár szomszédságában alakult ki a mai város. A régi várnak azonban mára már nyoma sem maradt.

1359-ben az önálló moldvai fejedelemség megalapítója I. Bogdan fejedelem (1359-1365) áthelyezte az eddig Moldvabányában (románul: Baia) levő székhelyét Siretbe.

Fia és egyben utóda, Lațcu fejedelem (1365-1374) engedélyt kért a pápától katolikus püspökség megalapítására, mivel katolikus hitre tért népe egy részével együtt. 1371-ben a pápa Krakkói András ferences rendi szerzetest nevezte ki a város első püspökének. A középkor folyamán a város katolikus püspöki székhely volt.

Siret városa és környéke Margit fejedelemasszony birtoka volt. Ezért gyakran nevezték a fejedelemasszony városának.

1388-ban az uralkodói székhely Siret helyett Szucsáva lett. A város fejlődése ez időtől lelassult.

Bandinus érsek 1646. évi jelentésében Seredvasar, románul Seredest.^[5]

Népesség

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

• Románok: 8780 (94,11%)
• Ukránok: 279 (2,99%)
• Németek: 131 (1,40%)
• Lengyelek: 92 (0,98%)
• Lipovánok: 31 (0,33%)
• Magyarok: 4 (0,04%)
• Szerbek: 3 (0,03%)
• Zsidók: 2 (0,02%)
• Romák: 1 (0,01%)
• Csehek: 1 (0,01%)
• Más etnikumúak: 5 (0,05%)

A lakosok 84,49%-a ortodox vallású (7883 lakos), 5,75%-a római katolikus (537 lakos), 4,28%-a görögkatolikus (400 lakos), 2,59%-a pünkösdista (242 lakos), 1,39%-a pedig evangéliumi keresztény vallású (130 lakos).

Látnivalók

Görögkatolikus templom

• Szentháromság templom - 1354-1358 között épült Sas vajda kezdeményezésére.
• Szent János templom -1384-ben Margit fejedelemasszony alapítványaként épült és eredetileg katolikus templom volt. 1670-ben újjáépítették.
• Zsidó temető

Gazdaság

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!