Széchényi Gyula

Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Gyula (Bécs, 1829. november 11. – Budapest, 1921. január 13.) főrend, királyi főlovászmester, 1900 és 1903 között a király személye körüli miniszter.

Széchényi Gyula
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő 1900. március 29. – 1903. június 27.
Előd	Széll Kálmán
Utód	Khuen-Héderváry Károly
Született	1829. november 11.[1][2] Bécs[1]
Elhunyt	1921. január 13. (91 évesen)[1][3][4] Budapest[1]
Szülei	Széchényi Pál
Házastársa	Zichy-Ferraris Karolina (1863. július 6. – )
Gyermekei	Széchenyi Andor Pál Margaret Gräfin Széchényi Karoline Gräfin Széchényi Széchenyi Paulina
Foglalkozás	politikus diplomata
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Gyula témájú médiaállományokat.

Életútja

Gróf Széchényi Pál (1798–1871) és gróf Zichy-Ferraris Emília (1803–1866) fia, Széchényi Ferenc unokája. Iskoláit Szombathelyen végezte, 1848-ban hadnagy lett a Palatinus-huszároknál. Windischgrätz hadseregével a prágai forradalom leveretése után Bécsbe, ennek bevétele után pedig az Olaszországba indult sereghez ment. A marcali uradalomnak lévén ura, a 60-as években élénk részt vett Somogy vármegye politikai és társadalmi mozgalmaiban. Wenckheim Béla báró belügyminisztersége alatt Sopron vármegye főispánjává, majd pedig Friedrich Ferdinand von Beust külügyminiszter korában udvari tanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumban. Végül József főherceg honvéd-főparancsnokká történt kineveztetésével hozzá került mint főudvarmester.

Első felesége, Zichy-Ferraris Karolina grófnő 1871-ben hunyt el. Széchenyi 1875-ben nőül vette Klinkosch Paulát. A főrendiháznak zászlóúri minőségén kívül a cenzus alapján is tagja volt. 1857-ben kamarási, 1868-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Az I. osztályú Vaskorona-rendet és több idegen rendjelt bírta.

Fia első nejétől: Pál, szül. 1865. jún. 13., császári és királyi kamarás; második nejétől: Gyula, szül. 1879. dec. 10.