Székács József

Apja sok gyermeket nevelő kézműves volt. A középiskolai hat osztályt a mezőberényi gimnáziumban végezte, ezt követően hitfelekezete soproni főiskoláján tanult tovább, ahol három éven át filozófiát és teológiát hallgatott. A főiskolán a Kis János által alapított, virágzó „magyar társaság” nevű önképzőkör lelkes tagja volt. Kis János pártfogolta, gyakoroltatta a szónoki rögtönzésben, költői kísérleteit pedig beküldte Kisfaludy Károly Aurorájába, ahol „Költő” című első verse meg is jelent az 1830-iki évfolyamban. Mivel nem volt pénze külföldi egyetemen továbbtanulni, kénytelen volt házinevelőséget vállalni a gazdag szerb Nikolics családnál. Növendékeivel két évet Karlócán, kettőt Pesten s egyet Eperjesen töltött, ahol azok jogot tanultak. Ő maga a kollégiumi tanács megbízásából a magyar nyelvből és irodalomból tartott előadásokat a hallgatóságnak, miközben felélesztette és elnökként vezette a főiskolabeli magyar társaságot. Karlócán, megismerkedve Stratimirovich érsek-pátriárkával, ennek költségén megtanulta a szerb nyelvet, egy Nikosz nevű ott tanuló görögtől pedig az ógörög nyelvet (cserében azért, hogy ő meg latinra tanította). Nemsokára azzal lepte meg az érseket, hogy szerb nyelven társalgott vele. A magyar közönség számára szerb dalokat és a görög antológiából epigrammákat adott ki a kassai Magyar Museumban. Annyira megkedvelte a lágy hangú szerb szerelmi dalokat és a méltóságteljes hősi énekeket, hogy azokból egész kötetre valót fordított, amelyeket azután 1836-ban barátja, Kunoss Endre adott ki Pesten. Ezzel ismertségre és tekintélyre tett szert a magyar irodalmi életben.

1835 tavaszán Berlinbe utazott, ahol egy évig filozófiát és teológiát hallgatott és bölcsész-doktori oklevelet nyert. Ezután további látogatásokat tett Németországban, Hollandiában és Angliában. Később még nagyobb utazást tett Olaszországban Nápolyig és Svájcon keresztül vissza. Hazatérve ismét folytatta nevelői munkáját a Nikolics-háznál, valamint irodalmi munkásságát is. Plutarkhosz Paralleláiból fordított egy kötetet (Párhuzamos életrajzok) a Magyar Tudományos Akadémia számára, amely 1836-ban levelező tagjává választotta, és e művét 1847-ben kiadta.^[1]

1839-ben a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. A társaság ülésein felolvasott és évkönyveiben megjelent művei: A satiráról (Évk. III. köt. 1842); Bevezető beszédek Vajda Péterhez s Erdélyi Jánoshoz (Évk. IV. köt. 1844); Megnyitó beszéd a társaság 1841-iki 4-ik közgyűlésén (Évk. II. köt. 1841); Hogy lehet könnyen meggazdagodni? (szatíra, Évk. VI. köt. 1846); Új biblia (Egy élelmes író levele kiadójához, Évk. új folyam, II. köt. 1869); Horatiusi ódák (Évk. X. köt. 1875); Eredeti s Goethe-féle epigrammok (Évk. XI. köt. 1876); Platón Ion-jának fordítása. Irodalmi sikerei és kitüntetései folytán híres és keresett ember lett.

Pesten 1835-ig a nagy létszámú, de csak kis részben magyar evangélikus egyháznak két idegen nyelvű papja volt, így csakhamar szükségessé vált a magyar evangélikus egyház alapítása is. Bajza József Székácsot javasolta a pesti evangélikus magyar egyház első papjának, és 1836-ban meg is választották. Szónoki híre gyorsan elterjedt a fővárosban és az országban. Amikor Zay Károly gróf a két protestáns felekezet unióját, Fáy András pedig egy Pesten felállítandó egyesült protestáns főiskola gondolatát vetette fel, Kossuth Lajos az indítványok érlelése céljából a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap kiadását indítványozta, és ennek szerkesztésére Székácsot és Török Pált kérte fel. 1842-ben el is indult a lap, és ezzel Székács tevékenysége előtt egy új pálya nyílt meg: az egyházi íróé. A gazdag tartalmú lap, ami a protestáns szabadság és érdekek erős orgánuma volt, csak az 1848 utáni elnyomatás idején szűnt meg.

Székács József tanácsára a hitközség elemi iskoláját a fiúk számára négy, a lányokéra hat osztályos intézménnyé bővítették, és a tanítókat akkor páratlan fizetéssel (1200 forinttal) alkalmazták. Létrehozott egy teljes főgimnáziumot 14 tanárral, a papi hivatalok és iskolák számára díszes nagy épületet emelt és végrehajtotta a pesti szláv nyelvű evangélikus hitközség végkielégítését stb. 1854-ben Török Pállal együtt kiadták a Protestáns lelkészi tárt, a gyakorlati lelkészet körében előforduló egyházi munkálatok gyűjteményét. A protestáns autonómia elnyomására is kiterjedő 1859. évi Thun-féle pátens elleni tiltakozásul lemondott a még 1848 előtt elfoglalt egyházkerületi főjegyzői állásáról. Ekkor adta ki „A magyarhoni ágostai s helvét hitvallású evangélikusok szabad vallásgyakorlatát biztosító törvények” című munkáját. A nemzeti tiltakozás hatására a bécsi kormány 1860. május 15-én visszavonta a pátenst, így a protestáns önállóság sértetlen maradt. Ezután már semmi nem gátolta Székácsot, hogy egyházában elérje a legmagasabb tisztséget: az evangélikus bányakerület július 17-én, 176 szavazat közül 149-cel szuperintendenssé választotta. Tizenkét éves működése során számos reformot hajtott végre. 1866-ban kiadta „Imádságok és buzgólkodások” című imakönyvét és „Keresztyén katekizmus”-át, 1868-ban pedig „Kisebb imakönyv”-ét. 1866-ban országgyűlési képviselővé választották, a jénai egyetem pedig teológiai doktori címet adományozott számára.

Halála után az egyház vejét, Győry Vilmost választotta utódjává a hitszónoki székben.

Folyóiratcikkek

Költeményeket írt a Bajza Aurorájába (1834–37), az Athenaeumba (1837–40), az Emlénybe (1841), a Budapesti Árvízkönyvbe (II. 1839), a Nemzeti Almanachba (1841), a Magyar Tudományos Társaság Évkönyvébe (1842-től), a Pesti Divatlapba (1844–48), a Nemzetőrbe (1848), a Losonczi Phőnix (1851), Remény (1851), Szikszói Enyhlapok (1853) és Részvét Könyve c. albumokba; a Divatcsarnokba (1859), a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (III. A szatiráról, VI. Ion, Plato beszélgetései közül, Hogy lehet könnyen meggazdagodni, satira, Uj F. II. Uj Biblia, IX., X. Horatius ódái, XI. Goethe velenczei epigrammáiból és eredeti epigrammák) stb.

Önállóan megjelent művei

1. Szerb népdalok és hősregék az eredetiből ford. Kiadá Kunoss Endre. Pest, 1836. (2. jav. kiadás. Budapest, 1887. Olcsó Könyvtár 229).
2. Beköszöntő beszéd, mellyet nov. 11. tartott, midőn a budapesti ev. gyülekezet lelkipásztorává választatott. Pest, 1837.
3. Egyházi beszéd, mellyet a budapesti özönvíz napjai után az ág. hitv. ev. templomban ápr. 1. tartott. Pest, 1838.
4. Egyházi beszéd, Sz. Háromság utáni 24. vasárnapján. Pest, 1838.
5. A keresztény vallás katechismusa. Ziegenbein nyomán ford. Pest, 1841. (2. kiadás 1852., 3. k. 1860. 4. k. 1861., Uo. 5. k. Bpest, 1874. 6. k. Uo. 1885.).
6. A bányakerületi ág. hitv. ev. superintendentia egyházi Névtára 1842-re. Pest, (és 1861. Pest).
7. Imádságok és buzgólkodások... Pest, 1845. (2. kiadás. 1853., 3. k. 1866., Pest. 4. k. Budapest, 1892.).
8. Párhuzamos életrajzok Plutarchból. Buda, 1847. (Hellén Classicusok III.).
9. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes névtára. Pest, 1848.
10. Egyházi beszéd, mellyet bold. Mária Dorothea cs. kir. főherczegasszony, magyarhoni nádorözvegy ő fensége halotti gyásztisztelete alkalmával 1855. máj. 3. tartott. Pest. 1855.
11. Siralom és vigasz... Gyászbeszéd, melyet gr. Teleki József halálozása ünnepén... márcz. 4. 1885. elmondott. Pest, 1855. (Török Pál gyászbeszédével együtt).
12. Igénytelen vélemények a két evangyélmi egyház ügyeinek igazgatását tárgyazó miniszteri törvényjavaslat felett. Pest, 1856. (Németül: ford. Hunfalvy János. Uo. 1856).
13. Egyházi beszéd Berzsenyi Dániel sírja felett 1860. jún. 14. Pest, 1860.
14. A magyarhoni ágost. és helv. hitvallásnak szabad és nyilvános vallásgyakorlatát biztosító törvények. Pest, 1860. Két kiadás. (Németül: Uo. 1860).
15. Kisebb imakönyv evang. keresztények számára. Pest, 1868.
16. Bányakerületi utasítások. Pest, 1870.
17. Összegyűjtött egyházi beszédei. Pest, 1871. (Petrik Géza Egyházi Könyvtára I.).

Székács József

Életpályája

Műveinek listája

Folyóiratcikkek

Önállóan megjelent művei

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand - on