Szegedi Új Nemzedék

A Szegedi Új Nemzedék szegedi jobboldali-szélsőjobboldali politikai napilap 1919-1944 között.

Szegedi Új Nemzedék
Alapítva	1919
Megszűnt	1944
Kiadó	Szeged és Vidéke
Nyelv	magyar
Székhely	Szeged

Irányvonala

Irányvonalát mélyen átélt antiliberális kapitalizmusellenesség, programos antiszemitizmus, agresszív és intoleráns katolicizmus, magyarkodás és bolsevizmus-ellenesség jellemezte. A Horthy-korszak konszolidációs időszakában hangneme mérsékeltebbé vált.

Szerkesztői, munkatársai

Főszerkesztője Divék Géza. 1925. augusztus 1-től 1928. augusztus 27-ig a lap főmunkatársa volt Puskás Jenő, nagy műveltségével, újságírói kvalitásaival erősítette a lap irányvonalát. Kiadó: Szeged és Vidéke Kiadóhivatal.

Története, érdekességek

Horger Antal úr az Új Nemzedékben olvasott Tiszta szívvel kritikát

A Szegedi Új Nemzedék volt az a lap, amely, miután József Attila Tiszta szívvel című verse a Szeged 1925. március 25-i számában megjelent, a rákövetkező vasárnapon, március 29-én két cikkben is nekirontott a költeménynek, költőjének és a Szegednek. Irodalomtörténészek szerint a Szegedi Új Nemzedék cikkei hívhatták föl Horger Antal bölcsészkari professzor figyelmét a versre, hogy azután hétfő reggeli óráján József Attilát leteremtse. A költő később a Születésnapomra című versében és önéletrajzában is megörökítette a történteket.^[1]

Sajtócsata az 1930-as egyetemi zsidóellenes incidensek kapcsán

1930 novemberében, - mint arról a két hónappal előtte bölcsészkari tanulmányait Szegeden megkezdő Radnóti Miklós is beszámolt - zsidóellenes megmozdulások voltak az egyetemen. Ezek alapja az volt, hogy állítólag egy zsidó származású medika megsértette keresztény vallású orvostan-hallgatónő társát.^[2] November 10-én a személyes ügy alapján a Turul Szövetségbe tömörült egyetemista fiúk inzultáltak és bántalmaztak zsidó hallgatókat a szegedi egyetem mindhárom karán.

A történtek kapcsán heves sajtóvita alakult ki a Szegedi Új Nemzedék és az általuk zsidó tulajdonosi köre, nagyszámú zsidó sajtómunkásai miatt^[3] „zsidóújságnak” tartott, liberális Délmagyarország között, melyek eltérően számoltak be az esetekről.

A Délmagyarország tudósítása szerint a jogi karon antiszemita fiatalok „sorfalat álltak, s pofonokkal és rúgásokkal adták egymásnak tovább a kézre került zsidókat”.^[2] A verekedő diákok főleg vidékiek, vezetőjük Gabriel Tibor szegedi joghallgató volt. A bölcsészkaron „két zsidó egyetemi hallgatót inzultáltak, az egyiket hátulról ütötték fejbe”. A támadók szemtanú bölcsészhallgatók szerint Werbőczy és a Csaba bajtársi egyesület tagjai voltak.^[4] A zsidóellenes fiatalok ezután az orvosi kar Kossuth Lajos sugárúti anatómiai intézetéhez vonultak, Kiss Ferenc professzor azonban bezárta előttük az épületet. Közben a helyszínre érkezett Kováts Ferenc rektor, és erélyesen föllépett az antiszemita megmozdulás ellen.

A Szegedi Új Nemzedék beszámolója szerint viszont a „mártíromságra törekvő zsidó diákok hétfőn verekedést és botrányt akartak provokálni az egyetemen” és a jogi karon sem történt verekedés, a tüntetők csupán „a legnagyobb csendben és rendben tudomására hozták a zsidó hallgatóknak, hogy azonnal hagyják el az épületet”.^[5]

Az újságcikkeket követően másnap a Turul Szövetség bajtársi szövetségekbe tömörült egyetemi hallgatói a Délmagyarország kiadóhivatala előtt tüntettek. A mintegy négyszáz fő Le a zsidó sajtóval! Abcug Délpalesztina! Pusztuljanak a diákevők! Éljen a keresztény sajtó! jelszavakat skandált, majd kövekkel bezúzta a kiadó ablakait, mire a rendőrség a diákokat kardlapozással szétoszlatta.

Karácsonyi évkönyv

A többi napilapokhoz hasonlóan a Szegedi Új Nemzedék is térítésmentesen Karácsonyi Évkönyvet szerkesztett rendszeres előfizetőinek.^[6]