Szent Gellért

(980–1046) olasz Benedek-rendi szerzetes, vértanú From Wikipedia, the free encyclopedia

Szent Gellért
Remove ads

Szent Gellért püspök (olaszul: Gerardo di Sagredo; latinul: Gerardus; Velence, 977. április 23.Buda, Kelen-hegy, 1046. augusztus 29.[1]) bencés szerzetes, a velencei Morosini (egyes, elterjedtebb történészi nézetek szerint a Sagredo)[2][3] család sarja, 1030-tól egészen haláláig az első csanádi püspök a Magyar Királyságban.

Gyors adatok

Életéről a legtöbb információt két legenda őrizte meg, melyek jóval a halála után íródtak,[4] és amelyek a szentek középkori életrajzának legtöbb hagyományos elemét tartalmazzák, így bizonytalanság övezi származását. Évszázadokkal később keletkezett egyéb források és a kor viszonyainak elemzése szerint feltételezhetően a velencei Palazzo Sagredo—Morosinit birtokló család valamelyikéből származik.

A hagyomány szerint súlyos betegsége után ötéves korában a bencés San Giorgio-kolostorba küldték. Kiváló szerzetesi oktatásban részesült, valamint nyelvtant, zenét, filozófiát és jogot is tanult.

Thumb
Szent Gellért szobra
a Gellért-hegy oldalában[5]
Thumb
Szent Gellért legendájának[6][7] részletei a Magyar Anjou-legendárium lapján. Szent Gellért Szent István király előtt. A remeteségben. Püspökké választása. Prédikál a népnek
Thumb
Szent Gellért legendájának részletei a Magyar Anjou-legendárium lapján. A lázadó pogányok megölik a papokat. Szent Gellértet letaszítják a pesti hegyről. A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével. A Szent temetése
Thumb
Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban lévő ereklye, amely Gellért combcsontját őrzi egy Bécsben készült üveghengeres ereklyetartóban, amelyet a bazilika felszentelésére 1856-ban Scitovszky János hercegprímás esztergomi érsek csináltatott[8]

Velencéből 1020 körül zarándokútra indult a Szentföldre, de egy vihar arra kényszerítette, hogy szakítsa meg útját Isztria közelében. Úgy döntött, hogy felkeresi a Magyar Királyságot. Mór pécsi püspök[forrás?] és I. István magyar király meggyőzték – hangsúlyozva, hogy Gellért prédikációi felgyorsíthatják a magyarok megtérését – hogy ne folytassa zarándokútját. Gellértet István király fia és örököse, Imre herceg nevelőjévé tette. Nem sokkal később (1023 körül) Gellért a Bakonyi-hegységben lévő bakonybéli monostor (remeteség) egyik kunyhójába húzódott és itt hét évet élt.[9] I. István 1030 körül az újonnan létrehozott Csanádi Egyházmegye püspökévé tette. Magyarul tudó bencés szerzetesek segítettek neki prédikálni a helyi lakosok között.

Vértanúsága liturgikus ünnepnapját szeptember 24-én tartják. 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa, I. László magyar király kérésére I. István és Imre herceg mellett. A velenceiek és a magyarok között vita tört ki Szent Gellért ereklyéinek hovatartozásáról, amelyeket magyar, olasz és cseh földön több helyen őriznek.

Remove ads

Élete

Atyja, Gerardo (Gellért) velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Pietro Barbolano (1026–31) dózse született.

Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. Atyja, Gellért, valamikor 990995 között részt is vett abban a népes zarándoklatban, amelyet a velenceiek Jeruzsálembe indítottak; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő nevét vette föl. 1005 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (valószínűleg perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén ki őt, a septem artes liberales elvégzésére, Bolognába küldte. Onnan öt év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.

Magyarországra érkezése

A zárai kereskedők egyik hajóján, többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, s ekkor Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi püspökkel együtt[forrás?] azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta; Franciaországban kétségtelenül az ő követeként járt. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára 1023-ban ő is remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.

Csanádi püspökként

1030-ban azonban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítését. Csanád ispán tíz (köztük hét magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, ahol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorában telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet. Egyházmegyéjét hét főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal, így csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő volt az első és leghatásosabb terjesztője.

A politikai viszonyok Szent István halála után

Szent István 1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából és aktív politizálásba kezdett. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt – az általa vélelmezett, és az ő politikai irányvonalával ellentétes – politikai gyilkosságai miatt.[10]

Péter második uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahívatását, és 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, ahol várta a németeket, hogy Endre herceget üdvözölje.

Szegfű László történésznek a fennmaradt források elemzése alapján kialakított álláspontja szerint (a korábban elfogadott szeptember 24-i időpont helyett) augusztus 29-én a pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői, majd elfogták, kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről a mélységbe lökték, lándzsával átdöfték és megkövezték.[11][12]

Remove ads

Művei

Szent Gellért komoly irodalmi munkásságot folytatott. Egyetlen fennmaradt értekezését csak az 1700-as években találták meg a freisingi káptalan könyvtárában,[13] (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. Újabb kiadása Deliberatio. Gerardi Moresanae aecclesiae episcopi Svpra Hymnum trium Pverorum – Elmélkedés. Gellért, a marosi egyház püspöke A három fiú himnuszáról címmel (Scriptum Kiadó, Szeged, 1999. 765 oldal ISBN 963-8335-71-8) jelent meg. Ismertetését lásd: Vajda Tamás: Magányos remekmű a XI. századból.

Szent Gellért más műveket is írt, ezek azonban elvesztek az idők során. Annyit lehet tudni, hogy elveszett művei a következő témakörűek voltak:[14]

  • Magyarázatok Szent János apostol első leveléhez;
  • Értelmezéseket Szent Pálnak a zsidókhoz intézett levele első fejezetéhez;
  • Értelmezések a Szentháromságról.

Többen neki tulajdonították Szent István király Intelmeinek szerzőségét is, de ez nincs bizonyítva.[14]

Remove ads

Emlékezete

Róla elnevezett intézmények

Remove ads

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads