Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (Óbuda)

A műemlék Szent Péter és Pál-templom Óbuda főplébániájához tartozik. A III. kerületben, a Lajos utcában áll. A III. kerület legnagyobb temploma.

Szent István és Gizella a Képes krónikában

Szent Péter és Pál-főplébánia-templom
műemlék
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Építési adatok
Építése	1744–1749
Stílus	barokk építészet
Tervezője	Paur János György
Építtetője	Keresztély Ignác, Genszky Simon
Elérhetőség
Település	Budapest III. kerülete
Hely	1036 Budapest, Lajos u. 168.
Elhelyezkedése
Szent Péter és Pál-főplébánia-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 19″, k. h. 19° 02′ 40″47.538646, 19.044544
A Szent Péter és Pál-főplébánia-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter és Pál-főplébánia-templom témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

A templom helyén és annak közelében több, már elpusztult templom is állt. A XIV. századi Képes krónika szerint az első templomot Szent István király és felesége, boldog Gizella alapította 1015-ben. Más források viszont utódjához, Orseolo Péterhez kötik az alapítást.^[1][2]

A mai templom építését Barwick Keresztély Ignác, óbudai plébános és Genszky Simon óbudai bíró kezdeményezte 1735-ben. Az alapkőletétel 1744. június 28-án történt. A templom terveit Paur János György építőmester készítette és ő vezette az építkezést is, ami végül 1749-ben fejeződött be.

Leírása

Az egyhajós templom belső tere három boltszakaszból áll, ehhez csatlakozik a belül íves, kívül a nyolcszög három oldalával záruló szentély. A főoltár 1773–74-ben készült vörösmárványból, ennek közepén áll a tanító Krisztus szobra egy szoborfülkében. Kétoldalt Szent Péter és Pál szobra látható.

A főoltártól balra a márványmedencés keresztelőkút és a rokokóba hajló stílusú szószék, jobb oldalon Borromeo Szent Károly képe található. A mellékoltárok Szent Julianna, Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére vannak szentelve. A templomban áll az ún. Kiscelli oltár is, amely a Kiscelli-fennsíkon lévő trinitárius kolostor templomának főoltára volt és a mariazelli kegyszobor másolatát őrizte.

A templom középtornyos főhomlokzatát háromtagú főpárkány díszíti. A díszes kőfaragású főkapu felett Szent Rozália, a kórusablak melletti fülkékben Szent Sebestyén és Rókus, míg a felső peremen Szent Péter és Pál apostolok szobra látható.

Harangok

A 45 méteres toronyban 3 harang lakik:

• Nagyharang: 812 kg-os, 117 cm alsó átmérőjű, e1 hangú.

Felirata: „KÉSZÜLT A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE AZ ÓBUDAI KATHOLIKUS HÍVEK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1919.” „ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN 1928.”

Másik oldalon: „MAGYARORSZÁGRÓL, ÉDES HAZÁNKRÓL NE FELEDKEZZÉL EL SZEGÉNY MAGYAROKRÓL!”

• Középső harang: 325 kg-os, 86 cm alsó átmérőjű, a1 alaphangú.

Felirata: „SZENT PÉTER ÉS PÁL TISZTELETÉRE 250 ÉVES TEMPLOMUNKNAK AZ ÓBUDAI HÍVEK”

A harang felső részén a körbefutó díszt megszakítva olvasható az öntőmester neve: „GOMBOS MIKLÓS”

Másik oldalon: angyalos címer, alatta a felirat: "BUDAPEST, 1996"

• Lélekharang: 162 kg-os, 67,5 cm alsó átmérőjű, cisz2 hangra hangolták.

Felirata: "SZENT JÓZSEF HALDOKLÓK PÁRTFOGÓJA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!" "ÖNTÖTTE SLEZÁK LÁSZLÓ BUDAPESTEN 1928-BAN, NAGYOBBRA ÖNTÖTTE GOMBOS MIKLÓS ŐRBOTTYÁNBAN 1996-BAN."

Másik oldalon: Szent József kép, alatta a felirat: "BUDAPEST-ÓBUDA 1996"

Galéria

• 
  Péter és Pál-templom
• 
  A templomhajó
• 
  "Kiscelli Mária"
• 
  ún. Kiscelli oltár
• 
  Mellékoltárok
• 
  Segítő Mária (Maria Hilf) kegykép
• 
  Keresztúti stációk
• 
  Szenteltvíz-tartó és a korabeli vízállás mutató
• 
  Bonfini jelképes sírköve a templom falánál