Szentléránt

Szentléránt 1939-ben Sorkifaludba olvadt egykori község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Szentléránt
Közigazgatás
Település	Vasvári járás Sorkifalud
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Szentléránt Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 22″, k. h. 16° 44′ 29″47.1228944, 16.74149
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentléránt témájú médiaállományokat.

Fekvése

Szombathelytől 18 kilométerre délkeletre, a Sorok-patak jobb partján fekszik, a községközponttól mintegy 1 kilométerre délre.

Közúton a 8702-es úton, vasúton a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon érhető el; utóbbinak itteni megállóhelye (Szentléránt megállóhely) a belterülettől pár száz méterre nyugatra helyezkedik el.

Nevének eredete

Nevét Szent Lénárdnak szentelt templomáról kapta.

Története

1332-ben Scenthloranth, 1337-ben Sanctus Leonardus, 1381-ben Zenthleonard néven említik. 1449-ben plébánosát említik Plebanus de S. Leonardo alakban. 1463-ban Zenthleranth, 1484-ben Sanctus Leonardus néven szerepel az írott forrásokban.^[1]

Vályi András szerint „SZENT LÉRÁNT. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kisfaludnak szomszédságában; határja jól termő.”^[2]

Fényes Elek szerint „Szent-Léránt, magyar falu, Vas vmegyében, 126 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. Sümeghy és Szecsödy családok. Ut. p. Szombathely.”^[3]

Vas vármegye monográfiájában „Szent-Lénárt, magyar község, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Dömötöri, távírója Molnári. A körjegyzőség székhelye. Plébániája 1698-ban már virágzott. Földesurai voltak a Póka és a felsőőri Bertha családok. A község a Szombathelyről N.-Kanizsa felé vezető vasútvonal mentén fekszik.”^[4]

Régi kisnemesi község, itt áll az egyesített település egyetlen temploma. 1939-ben Sorkikisfaluddal és Dömötörivel egyesítették Sorkikisfalud néven, ennek nevét 1943-ban változtatták Sorkifaludra.