Szerológia

A szerológia, a vérszérum (vérsavó), és más testnedvek tudományos vizsgálata. A gyakorlatban a kifejezés általában a szérumban lévő antitestek diagnosztikai azonosítására utal.^[1] Az ilyen antitestek jellemzően egy fertőzésre történő válaszként (adott mikroorganizmussal szemben),^[2] idegen fehérjékkel szemben (pl.: nem megfelelő vér átömlesztése esetén), illetve saját fehérjékkel szemben (autoimmun betegség) alakulnak ki.

Szerológiai vizsgálatok

Vérvizsgálati kémcső, benne az elválasztott sárga színű vérszérummal és a vörös színű vörösvérsejtekkel

Szerológiai vizsgálatot diagnosztikai céllal végeznek, olyan esetben, amikor gyanítható fertőzéses megbetegedés; ezen kívül reumás megbetegedés esetén, illetve sok más esetben. A szerológiai vizsgálat segítségével meghatározható az egyén vércsoportja,^[1] valamint diagnosztizálhatók bizonyos immunrendszeri deficienciák amelyek az antitestek hiányával hozhatóak összefüggésbe, mint például az X-kromoszómához kötött agammaglobulinaemia. Utóbbi esetekben az antitestek tesztje konstans negatív.

Létezik néhány szerológiai technika, amelyek használata a vizsgált antitesttől függ: ELISA, agglutináció, csapadék, komplement-kötés (Complement-fixation), illetve fluoreszkáló antitestes vizsgálat.

Egyes szerológiai vizsgálatok nem korlátozódnak a szérumra; elvégezhetők más testnedveken is, például ondón és nyálon, mert (nagyjából) hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Szerológiai vizsgálatokat a kriminalisztikában is alkalmaznak.

Szerológiai felmérések

Szerológiai felméréseket az epidemiológusok gyakran alkalmazzák egy adott betegség elterjedtségének megállapítására. Az ilyen felmérések néha más szexuális vizsgálatkor vett minták véletlenszerű és anonim felhasználásával történnek.