Szikrázó lányok

From Wikipedia, the free encyclopedia

Remove ads

A Szikrázó lányok színes, zenés magyar játékfilmet 1974-ben mutattak be. Forgatókönyvírója és rendezője Bacsó Péter, társírója: Zimre Péter volt. A film plakátjára a pop–mozi pop–zene, a film zenéiből készült hanglemez borítójára: a pop–zene pop–mozi szlogent nyomtatták. A fiatalokról és fiataloknak szóló musicalfilmben az alkotók fontos szerepet szántak a film zenéjének, amelyet a zeneszerző, Vukán György többféle stílusban komponált meg. A konzervgyári környezetben játszódó történet szereplői fiatal munkáslányok és asszonyok, életükről, gondjaikról és a férfiak elleni különös lázadásukról szól a film. A film dalait tartalmazó hanglemez, a filmmel együtt 1974-ben jelent meg.

Gyors adatok
Remove ads

Cselekmény

A történet egy konzervgyárban játszódik, az itt dolgozó lányok munkásszálláson laknak. Fiatalok, jókedvűek, szerelmesek, soha nem törődnek bele semmibe egykönnyen, és változtatni akarnak az életükön. Vasárnap reggel a fiúk már várják a szálló előtt a lányokat, mindenki indul szórakozni csak Brigit nem várja senki. A fiú – Brigitta szerelme – elköltözött, senki sem tudja, hogy hol lakik, a levelek sorban érkeznek vissza a leányszállásra. Másnap megkezdődik a munka. Daka Géza művezető és a lányok között megromlott a jó viszony. A művezető túl jókedvűnek találja a lányokat, és mindenbe beleköt, mindent kifogásol. A bajt csak tetézi, hogy egyikük Dragosné, bölcsőde hiányában a gyárba csempészi be gyermekét, akit Daka észrevesz, és hogy bosszút álljon, a lányokat elküldi dolgozni a göngyölegtelepre, ahol a rossz ládákat kell rendbe hozniuk. A lányokat ez sem töri le. Jókedvűek maradnak, a munkásszálló tetején napfürdőznek, zenét hallgatnak csak Brigi szomorú, mert a fiút, akitől várandós, hiába várja. Elkeseredésében öngyilkosságot kísérel meg. Szerencsére a lányok még idejében észreveszik, és kórházba kerül, ahol a gyomormosást követően életben marad. A lányok nem tudják elviselni az igazságtalan bánásmódot, és fellázadnak a művezető ellen és megdobálják paradicsommal. A paradicsomcsata után Dakát leváltják, és helyébe az igazgató Flaksza Erzsit a lányok brigádvezetőjét nevezi ki művezetőnek. Bölcsőde vagy horgásztanya? A kérdés egy rögtönzött üzemi értekezleten hangzik el. A lányok, asszonyok természetesen a bölcsődére szavaznak, míg a férfiak inkább horgásztanyát szeretnének. A főkönyvelő is ragaszkodik a férfiak által megszavazott horgásztanyához. A nőknek több sem kell – fellázadnak, megtagadják tőlük a szerelmi szolgáltatást, a hitvesi ágyban, mint ahogy korábban Lüszisztraté. A lányok, asszonyok lázadása győzedelmeskedik a bölcsőde javára. Társadalmi munkában készül a bölcsőde alapja, a lányok a szabadnapjukon is dolgoznak. Brigitta megismerkedik egy sofőr fiúval, aki már esküvőt is tervezne – de Brigi megmondja a fiúnak, hogy gyereket vár mástól. Brigi találkozik régi szerelmével Lacival, de nem vallja be neki, hogy gyereket vár tőle. A fiú neonreklám-szerelő, járja az országot. Úgy válik el Brigitől, hogy kevés a remény az újabb találkozásra. Brigi, a lányanya művi abortusza előtt az utolsó pillanatig is hezitál, hogy megtartsa-e születendő gyermekét. Végül úgy dönt, hogy megtartja és megszüli gyermekét. Most már őt is becsempészik a gyárba, ahogy korábban Drahosné kisbabáját. Brigi boldog, szerelmes az életbe és reménykedik. Még sok minden történhet…

Remove ads

Szereplők

Remove ads

Készítették

Közreműködtek a Pécsi Balett táncosai.

A zenei felvételek a Magyar Filmgyártó Vállalat stúdiójában készültek.

A filmben elhangzó dalok előadói: Bódy Magdi, Papp Anikó, Szirmay Márta, Berki Tamás, a Mikrolied Vokál (Bódy Magdi, Herczku Annamária, Várszegi Éva) és a Skorpió együttes. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli.

A filmről mondták az alkotók

Rendhagyó, – mondta új filmjéről tömören a rendező Bacsó Péter, az utolsó forgatási napon, arra az újságírói kérdésre, hogy milyen lesz a film.[4]

„Nagyon izgatott a zene szerepe a filmben. Az, hogy miként lehetne a zenét kép­re fordítani. Vukán Györggyel és Zsombolyai Jánossal a forgatókönyv születése pillanatától együtt dolgoztunk, így például az operatőri munkát is nagyrészt a zene ritmusa határoz­za meg.”

– Bacsó Péter

Az első magyar popfilmként és munkás-musicalként is emlegetett alkotásban nemcsak aláfestő jelleggel készültek az egyes zenei betétszámok, hanem érzelmi áttételként a szereplő lányok indulatait, szenvedélyeit felerősítendő szándékkal íródtak. A musicalekre jellemző stílusjegyek közül az énekes szövegmondás mellett táncos jeleneteket is láthatnak a nézők. A koreográfia Eck Imre munkája. A zeneszerző Vukán György is részt vett a forgatásokon:

„Nem volt könnyű a feladat. Meglepett a téma… A zene itt nem illusztratív, hanem részese a cselekménynek, indulatokat kell vele kifejezni… stí­lusát tekintve a jazztől a beatig valamennyi hangon megszólal.”

– Vukán György

A főszereplő Bánsági Ildikó néhány napig inkognitóban rendes termelőmunkát végzett a paksi konzervgyárban, ahol a lehetőség szerint minden munkafolyamattal megismerkedett. Erről az alábbiakat mondta:

„A Szikrázó lányok című film a paksi konzervgyárban játszódott. Szóltam a gyártásvezetőnek, hogy szívesen elmennék néhány napra a forgatás előtt dolgozni Paksra, sze­retném, ha életszerű lenne az alakí­tásom. „Ön kicsoda?” — kérdezte tőlem a munkaügyis. „Bán Ildikó va­gyok Dombóvárról” — feleltem. „Az élelmiszeripari technikumba szeret­nék bejutni, azért jöttem ide dolgoz­ni.” Munkaerőhiány volt, felfogad­tak. Fehér bebújós munkaruhát kap­tam. kendőt, nagy gumiköpenyt, csizmát, kesztyűt. Az első nap „ve­gyes-darabost” készítettem az egyik brigád tagjaként, másnap a körtebefőttekhez osztottak be. Jöttek-jöttek az üvegek, ha az egyik kicsúszott a kezemből, eltört, az ölembe folyt a forró lé. Aztán elkövetkezett az a nap, amikor beléptem a mini kö­penyben, mint filmszínésznő. „Ma nem dolgozol?” — kérdezték a volt brigádtársaim. „Ma mozizom — fe­leltem —, én vagyok a főszereplő.” Azért, ha volt egy kis időm forgatás közben, vissza-visszajártam a „körtebefőttesekhez”. És ők visszafogadtak, én meg otthonosan törtem to­vább az üvegeket.[5]”

Remove ads

Hanglemez

  • Szikrázó lányok – Pepita SLPM 17469 (a Magyar Filmgyártó Vállalat felvétele)

Az album összes dalának zenéjét Vukán György szerezte, a dalokhoz a verseket Fazekas Lajos[3] írta, kivéve a Szikrázzatok lányok című számot, ennek szövegírója Bacsó Péter. A dalokat énekli: Bódy Magdi, Papp Anikó, Szirmay Márta, Berki Tamás és a Mikrolied Vokál valamint a Skorpió együttes. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Hidas Frigyes vezényli. „Pop–mozi pop–zene” „Pop–zene pop–mozi” Ezzel a szlogennel reklámozták a filmet, illetve a film dalait tartalmazó nagylemezt. A Hanglemezmagazin 1974-ben Keresztes Tibor ajánlásával népszerűsítette a filmet és a zenei albumot. A dalok címei:

  • Vasárnap, vasárnap
  • Futok, viszem
  • Bölcsődal
  • Dal a türelemről
  • Nem és nem
  • Reminiszcencia
  • Madame, az élet...
  • Ébredés
  • Magánydal
  • Lázadás
  • Könnyű szél
  • Győzelem
  • Ánizs, katáng...
  • Munkadal[6]
Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads