Szojuz TMA–16M

a Szojuz–TMA–M űrhajó tervezett repülése From Wikipedia, the free encyclopedia

Szojuz TMA–16M
Remove ads

A Szojuz TMA–16M a Szojuz TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2015-ben a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez a Szojuz típus 125. repülése 1967-es első startja óta. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) 43. személyzetének három tagját szállította az űrállomásra. 2015 szeptemberéig, a 44. személyzet visszatéréséig az ISS-hez kapcsolódva maradt, mint mentőűrhajó.

Gyors adatok
Remove ads

Küldetés

Indítás

A küldetés startja 2015. március 27-én, magyar idő szerint 20 óra 42 perckor a kazahsztáni bajkonuri űrrepülőtér 1-es indítóállásából – ahonnan 1961-ben Jurij Gagarin is elindult a világűrbe – sikeresen megtörtént. Az utóbbi időben már rendszeresen végrehajtott „gyorsmegoldással” hat órán belül jutottak el az űrállomáshoz.[2]

Dokkolás

A dokkolás a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Poiszk moduljához 4 Föld körüli keringés, pontosan 5 óra 51 perc repülési idő után, magyar idő szerint 2015. március 28-án hajnali 2 óra 33 perckor rendben megtörtént. A zsilipkamrát a dokkolás után pontosan 2 órával, magyar idő szerint 4 óra 33 perckor nyitották ki és találkozhattak az űrállomás 43. személyzetének három tagjával (Anton Skaplerov, Samantha Cristoforetti és Terry Virts), akik a Szojuz TMA–15M fedélzetén jutottak fel.[3]

Áthelyezés

Az űrhajót pontosan 5 hónappal az űrállomáshoz való kapcsolódása után, 2015. augusztus 28-án a Poiszk modulról áthelyezték a Zvezda modulra. Minderre azért volt szükség, hogy helyet adjanak a néhány nap múlva érkező Szojuz TMA–18M űrhajónak, amely szintén a Poiszk modulhoz kapcsolódott. A műveletet bonyolította, hogy a Poiszk modul a Föld felé néző oldalán van az űrállomásnak, míg a Zvezda szervizmodul dokkolóhelye pontosan a másik oldalon.[4]

Visszatérés

Az űrhajó 2015. szeptember 12-én, magyar idő szerint hajnali 2 óra 51 perckor a kazahsztáni sztyeppén ért Földet.[5]

Remove ads

Jellemzői

Gennagyij Padalka a szokásos féléves küldetése után új összesített időtartamrekordot fog felállítani 878 nap űrben töltött idővel.

Mihail Kornyijenko és Scott Kelly közel egy éven (pontosan 342 napon) át tartó hosszú távú űrrepülésre indult, melynek során korszerű kutatási módszerekkel, nemzetközi kutatócsoportok közreműködésével arra keresik majd a választ, hogyan reagál az emberi szervezet a hosszú ideig tartó súlytalanságra, szem előtt tartva a jövőben esetleg megvalósuló emberes Mars-utazást.

Kihasználva a különleges lehetőséget, hogy Scott Kelly ikertestvére, Mark Kelly is űrhajós, az elkövetkező év során egy sor kontrollkísérletet rajta is elvégeznek majd a Földön. A kutatók egyidejűleg fognak genomikai, molekuláris, élettani és egyéb adatokat gyűjteni az űrutazáson részt vevő Scott-tól, valamint a Földön maradó egypetéjű ikerpárjától, a nyugalmazott űrhajós Marktól. A kettejük közti különbségekből azt próbálják majd kiolvasni, miként birkózik meg a szervezet az extrém körülményekkel.[2]

Abból, mely gének kapcsolódnak ki vagy be az űrutazás során, a tudósok jobb bepillantást nyerhetnek az élettani alkalmazkodás hátterében álló genetikai útvonalakra. Mivel az így nyert tudás olyan orvostudományi alapkérdéseket érint, mint az öregedés vagy a betegség, a kísérlet jóval több, mint egyszerű játék az ikrek genetikai azonosságával.[6]

Remove ads

Személyzet

További információk pozíció, űrhajós a felszállásnál ...

Tartalék személyzet

További információk pozíció, űrhajós ...

Galéria

Remove ads

Jegyzetek

Források

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads