Tórshavn

Tórshavn (dánul: Thorshavn) Feröer fővárosa és messze legnépesebb városa.^[3]

Tórshavn Thorshavn
Tórshavn címere
Becenév: Havn
Közigazgatás
Ország	Feröer (Dánia)
Régió	Streymoy régió
Sziget	Streymoy
Község	Tórshavn község
Rang	főváros, község székhelye[1]
Alapítás éve	10. század
Irányítószám	FO 100, FO 110 (postafiók)
Népesség
Teljes népesség	14 038 fő (2024. jan. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	24 m
Időzóna	GMT, UTC+0
Elhelyezkedése
é. sz. 62° 00′ 35″, ny. h. 6° 46′ 17″62.00981, -6.77135
Tórshavn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tórshavn témájú médiaállományokat.

Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havnnak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik.

Földrajz

Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik.^[3] A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára;^[4] a szigetre és a tengerre is szép kilátás nyílik a városra. A várossal teljesen egybeépült települések Argir délen és Hoyvík északon;^[3] utóbbitól a Hoydalar völgy és a Hoydalsá patak választja el.^[5]

A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete,^[3] és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.

Éghajlat

Tórshavn éghajlati diagramja

Az éghajlat a Golf-áramlatnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Az évi középhőmérséklet 6,6 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség 1311 mm. Minden hónapban gyakori a csapadék, de főleg télen.

Fagyos napok száma:	49
Havas napok száma:	44

Tórshavn éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	11,6	12,0	12,3	18,3	19,7	20,0	20,2	22,0	19,5	15,2	14,7	13,2	22,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	5,0	5,0	6,0	7,0	9,0	11,0	12,0	13,0	11,0	9,0	7,0	6,0	8,4
Átlaghőmérséklet (°C)	3,4	3,6	3,8	4,9	6,9	9,0	10,3	10,6	9,1	7,5	4,8	3,8	6,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	2,0	2,0	2,0	3,0	5,0	7,0	9,0	9,0	8,0	6,0	4,0	3,0	5,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−8,8	−11,0	−9,2	−9,9	−3,0	0,0	1,5	1,5	−0,6	−4,5	−7,2	−10,5	−11,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	158	115	132	90	63	58	74	96	120	147	139	135	1327
Havi napsütéses órák száma	14	36	71	106	124	125	111	98	80	42	20	7	834
Forrás: [6]

Történelem

Tórshavn 1864-ben

A Tórsgøta egy kora októberi reggelen, Tórshavn belvárosában

A Café Glæman a kikötőben

A belváros a Tórshavni dómmal, a Bryggjubakki utcával (balra) és az Undir Bryggjubakka utcával (jobbra)

Hoyvík, Tórshavn északi elővárosa. Látkép észak felé az Eystari Ringvegurról a Hoydalar völgyön át az Ovastu Hoydalar városrész felé

Tórshavn belvárosa

Városi busz a Norðari Ringveguron

A városközpont látképe a Bøkjarabrekka utcával, a királyi emlékmű (Kongaminni) felől

Az Észak Háza

A Tinganes félsziget, a feröeri kormány székhelye

A Bryggjubakki utca éjjel

A Tórshavni városliget (Viðarlundin)

HB Tórshavn - NSÍ Runavík mérkőzés

A települést a 10. században alapították, első írásos említése 1075-ből származik (de a Feröeriek sagája is említi^[7]). A Tinganes félszigeten tartott ting (népgyűlés) története azonban valószínűleg 900 körülre nyúlik vissza.^[3][8] A Feröeriek sagája elbeszélése szerint 1000-ben történt meg a tingen a kereszténység felvétele, Sigmundur Brestisson térítő munkájának köszönhetően.

1271-ben norvég uralom alá került, akik kereskedelmi monopóliumot vezettek be. A város iskoláját – amely a kirkjubøuri papképzőt váltotta fel, és 1804-ig működött – 1547-ben említik először. 1580-ban Magnus Heinason a kalóztámadások elleni védekezésül megépíttette a Skansin nevű erődítményt.^[8] A nehéz Gabel-korszak alatt, 1673-ban tűzvész pusztította el Tinganes nagy részét,^[9] és értékes dokumentumok is a lángok martalékává váltak. 1768-ban Niels Ryberg dán kereskedő itt alapította meg kereskedőházát, amely távoli égtájak luxustermékeit forgalmazta. A kereskedő egyébként az Angliába irányuló csempészetből gazdagodott meg.^[4][8]

1788-ban épült a Tórshavni dóm, amelyet 1865-ben részben átépítettek. 1990 óta ez Feröer evangélikus püspökének székhelye. 1866. február 16-án alakult meg Tórshavn község (Tórshavnar kommuna),^[10][11] azóta Tórshavn hivatalosan Feröer fővárosa. 1909. január 1-jén megkapta a dán kereskedőváros rangot. 1927-ben épült ki a Tórshavni kikötő, a rakparttal együtt, azóta van valódi tengeri kikötője a városnak.

A II. világháború alatt, 1940-1945 között – Dánia német megszállását követően – időlegesen a britek helyezték védelmük alá.^[8] Az elmúlt évszázad folyamán a város jelentős növekedésen ment keresztül, és teljesen egybeépült a szomszédos Argirral és Hoyvíkkal.^[3]

Népesség

A népesség alakulása 1788 és 2024 között:

Lakosok száma	600	554	5600	14 000	12 461	11 607	12 327	12 468	13 123	14 038
	1788	1801	1950	1983	1986	1996	2001	2006	2018	2024

Adatok: Wikidata

Gazdaság

A város legjelentősebb kereskedelmi központja az SMS bevásárlóközpont, ahol számos bolt, bank és étterem található. A városban van ezen kívül több étterem, szálloda, mozi, idegenforgalmi iroda, szórakozóhely, sportcsarnok és uszoda.^[3]

Közlekedés

Tórshavn Feröer legfontosabb kereskedelmi és kompkikötője, egyúttal nemzetközi csomópont. Ez a honos kikötője a Norröna nevű korszerű komphajónak, amely többek között Dánia és Izland felé teremt összeköttetést. Alkalmanként turistahajók is megfordulnak itt. A helyi kompközlekedést Nólsoy és Suðuroy felé a Strandfaraskip Landsins nevű társaság bonyolítja le. Hestur és Sandoy felé újabban a sziget nyugati partján fekvő Gamlarætt nevű kompkikötőből indulnak járatok, ami jelentősen lerövidítette az átkelést.

Lásd még: Tórshavni kikötő

Az Atlantic Airways helikopterjáratot tart fent, ami többek között a Vágari repülőtér, Klaksvík és Koltur szigete felé teremt kapcsolatot.

Tórshavnban, mivel viszonylag nagy területen terül el, öt helyi buszjárat közlekedik.^[12] Helyközi járatok is indulnak innen, például a Vágari repülőtérre a 2002-ben átadott alagúton keresztül.

Lásd még: Feröer autóbuszvonal-hálózata

A településen található egy Statoil és két Magn (korábban Shell) benzinkút.^[13][14]

Kultúra

Itt található az Észak Háza, egy modern építészeti kialakítású kulturális központ, amely számos kulturális esemény színhelye.

Turizmus

Tórshavn főbb nevezetességei:^[15]

• Ólavsøka: ez a szigetek legnagyobb népünnepélye, július 28-29-én. Ilyenkor van a legtöbb látogató a városban.
• Tinganes-félsziget: szűk utcáival és régi házaival a város legrégebbi része; fűtetős, vörösre festett kő- és faépületei nagyrészt az 1763-as tűzvész után épültek lakóépület vagy raktár céljaira. Ma itt található a feröeri kormány székhelye.^[15]
• Skansin: 1580-ban épült erődítmény a kikötő keleti oldalán, jellegzetes világítótoronnyal. A II. világháború alatt a brit csapatok főhadiszállása volt, ennek emlékét két löveg őrzi.^[3][15]
• Tórshavni dóm: 1788-ban épült, oltárképe 1647-ből származik. 1865-ben átépítették.^[15]
• Vestaravág: a hangulatos régi kikötő, számos esemény színhelye^[4]
• Listasavn Føroya: szépművészeti múzeum
• Tórshavni városháza: 1894-ben épült feröeri bazaltból. 1955-ig iskola működött benne. Az 1970-es évek közepén felújították, és irodákat alakítottak ki benne.^[15]

A város szálláshelyei közé tartozik a négycsillagos Hotel Føroyar.

Sport

Tórshavn labdarúgócsapatai az alapítás évével:

• HB Tórshavn (Havnar Bóltfelag, HB) 1904
• B36 Tórshavn (B36) – 1936
• FF Giza – 1968 (2009-ig Nólsoy csapata volt)^[16]
• Argja Bóltfelag (AB) – 1973 (a csapat otthona a Tórshavn községhez tartozó Argir)
• FC Hoyvík – 1975

Tórshavn kézilabdacsapatai az alapítás évével:

• Hondbóltsfelagið Kyndil (Kyndil) – honlap 1956
• Hondbóltsfelagið Neistin (Neistin) – honlap 1978
• Hondbóltsfelagið Hoyvík (H71) – 1971 (a csapat otthona a Tórshavn községhez tartozó Hoyvík)

Személyek

• Itt született és élt William Heinesen (1900-1991), író
• Itt született Teitur Lassen (1977), dalszerző, zenész, énekes
• Itt született Gunnar Nielsen (1986), labdarúgó