From Wikipedia, the free encyclopedia
Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egy anyagi közegben kisebb, mint a vákuumban. Ennek a mértéke a törésmutató, ami a következő összefüggés szerint adható meg:
ahol n a közeg törésmutatója, pontosabban fázistörésmutatója, c0 a fény vákuumbeli, c pedig a közegbeli terjedési sebessége.[1]
Fenti definíció az abszolút törésmutatót adja meg, hiszen a fény közegbeli terjedési sebességének és a vákuumbelinek a viszonyát fejezi ki. A relatív törésmutató az adott anyagban való terjedést egy másik közegbeli terjedéshez viszonyítja a következő módon:
ahol a második közeg első közegre vonatkozó relatív törésmutatója. Fentiekből az is következik, hogy a két közeg abszolút törésmutatója és relatív törésmutatója között a következő a kapcsolat:
A törésmutatót a gyakorlatban többnyire a látható fény számára meglehetősen átlátszó anyagok tulajdonságának leírására használják és a levegőhöz viszonyítva adják meg. Mivel a levegő abszolút törésmutatója 1,00029, azaz elég jó közelítéssel 1, a víz 1,33-as törésmutatója például azt jelenti, hogy a fény 1,33-szor gyorsabban terjed a levegőben (vagy vákuumban), mint a vízben.
A mérési eljárások átlátszó anyagok esetén leggyakrabban a teljes visszaverődés jelenségét használják ki. Az optikailag sűrűbb közegből ritkább felé haladó, a határszögnél nagyobb szögben érkező fénysugarak nem jutnak ki, a két közeg határfelületén visszaverődnek. A határszög szinuszára a fénytörés törvényéből következően az alábbi összefüggés érvényes:
Ha például a fénysugár vízből a víz-levegő határfelületre érkezik, akkor . . és így , ahonnan °.
A határszög mérésével a törésmutató meghatározható.
Egy folyékony közegben, oldatban a törésmutató az összetétellel változik, így a törésmutató mérésével megadhatjuk az oldott anyag koncentrációját, illetve a koncentrációval kapcsolatban lévő más fizikai paramétert. Például kézi refraktomérrel a törésmutató mérésén keresztül mérik az autókban lévő hűtőfolyadék – etilénglikol-víz keverék – fagyáspontját.
Néhány anyag = 589 nm-en mért relatív törésmutatója (pontosabb és részletesebb adatok referenciaként is[2][3])
anyag | n |
vákuum | 1 |
Gázok 0 °C-on és légköri nyomáson | |
levegő | 1,000293 |
hélium | 1,000036 |
hidrogén | 1,000132 |
szén-dioxid | 1,00045 |
folyadékok 20 °C-on | |
víz | 1,333 |
etanol | 1,36 |
olívaolaj | 1,47 |
szilárd anyagok | |
jég | 1,309 |
műanyagok | 1,45-1,65 |
üvegek | 1,45-1,7 |
gyémánt | 2,42 |
Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége egy adott közegben kapcsolatban van az anyag elektromos és mágneses tulajdonságaival, amit a következő összefüggés is kifejez:[4]
ahol εr az anyag relatív permittivitása, és μr a relatív permeabilitása. A nemmágneses anyagoknál μr közel 1, ebben az esetben .
A diszperzió jelensége miatt a fény terjedési sebessége, így a törésmutató értéke is egy adott anyag esetében általában kissé változik a hullámhossz függvényében. Néha azzal arányosan, máskor pedig azzal fordított arányban. Így, ezen anyagok megfelelő kombinációjával gyakorlatilag kiküszöbölhető a nem csak egyszínű lézerfénnyel dolgozó optikai rendszerek egyik általános hibája, a kromatikus aberráció.
A fázistörésmutató fenti definíciója az egyszínű, monokromatikus hullámokra érvényes, a monokromatikus hullámok azonban csak idealizált modellek. A fényhullámok valójában monokromatikus hullámok szuperpozíciójából állnak elő hullámcsomag formájában:[5]
Egy z irányban terjedő hullámcsomagot a következő
formában tárgyalhatunk, ahol
az körfrekvenciájú hullámkomponens hullámszáma, c pedig a vákuumbeli fény sebessége.
Egy hullámcsomag terjedését ezen a fázissebességen kívül a csoportsebessége jellemzi
, amiből
hullámhosszra átírva:
, ami az úgynevezett csoporttörésmutató.
Kettősen törő kristályokban az aszimmetrikus belső szerkezet miatt a fény terjedési sebessége a különböző kristálytengelyek irányában különbözik. Így az adott irányokhoz más-más törésmutató rendelhető. A kristályba belépő fény két külön nyalábra bomlik, egyik az ordinárius, a másik az extraordinárius sugár. Az elnevezés arra utal, hogy az egyik követi a fénytörés törvényét, a másik nem. A permittivitás sem skalármennyiség, hanem egy tenzor. A fény kristályon való áthaladását – a kettőstörést – az tenzor szabja meg, ahol a lineáris szuszceptibilitás tenzor. Veszteségmentes esetben tenzor szimmetrikus (megfelelő koordináta-rendszerben diagonális). Amennyiben mindhárom diagonális elem különbözik, kéttengelyű, amennyiben kettő megegyezik, egytengelyű kettősen törő kristályról beszélünk. Ha mindhárom elem megegyezik, a kristály izotróp.
A dielektromos tengelyrendszerben felírt (itt diagonális ) Maxwell-egyenletekbe helyettesítve a hullámszámvektorral jellemzett síkhullámot, valamint felhasználva, hogy , az
Fresnel-egyenlethez jutunk. Ezen egyenletnek minden terjedési irányra két egymásra merőleges polarizációjú megoldása van -re, így -ra is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ordinárius és az extraordinárius nyaláb polarizációja egymásra merőleges. A kettősen törő kristályok felhasználhatók lineárisan polarizált fény előállítására.
Abszorbeáló közegek optikai tulajdonságainak jellemzésére a komplex törésmutatót használják. Definíciója a komplex permittivitás definíciójának mintájára:
ahol n és a valós és képzetes részt jelölik, i pedig az imaginárius egység, i 2 = −1.
A valós rész – a már fentebb megismert – a fény közegbeli terjedési sebességével kapcsolatos törésmutató. pedig az abszorpciómutató, egy dimenzió nélküli mennyiség. Az elnyelődés mértékét szokásos még az -val jelölt abszorpciós együtthatóval is jellemezni:
ahol a körfrekvencia, f a frekvencia, a hullámhossz. Az abszorpciós együtthatót legtöbbször 1/cm mértékegységben adják meg.
A komplex törésmutató és a komplex permittivitás nemmágneses anyagoknál ugyanolyan kapcsolatban vannak egymással, mint a valós részeik, azaz:
.
Egy anyag elektromos térrel szembeni viselkedését a komplex permittivitása befolyásolja, mivel a fény elektromágnes hullám, így érthető, hogy a közegbeli terjedését, elnyelődését leíró optikai paraméterek mind-mind kapcsolatban vannak egymással. Megmutatható, hogy a komplex permittivitás valós illetve képzetes része és a törésmutató illetve és az abszorpciómutató között a következő összefüggések adhatók meg:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.