Tarka réce

A tarka réce vagy harlekinréce (Histrionicus histrionicus) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Histrionicus nem egyetlen faja.

Tarka réce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lúdalakúak (Anseriformes) Család: Récefélék (Anatidae) Alcsalád: Réceformák (Anatinae) Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini) Nem: Histrionicus Lesson, 1828 Faj: H. histrionicus
Tudományos név
Histrionicus histrionicus Linnaeus, 1758
Szinonimák
Harlekinréce
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarka réce témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka réce témájú médiaállományokat és Tarka réce témájú kategóriát.

Előfordulása

Alaszkában, Kanadában, Grönlandon, Izlandon és Szibéria északkeleti részén fészkel. Telelni a tengerekhez vonul. Kóborló példányai eljutnak Európába is.

A telet a tengerpartokon tölti, és csak ott merül, ahol a hullámzás nekicsapódik a szikláknak, és ahol egyébként más vízimadár nem tudna megmaradni. Tavasszal a fjordokba és tengeröblökbe megy, ahol a folyókon felfelé, a szárazföld belsejébe úszik. A réceféléktől szokatlan helyen költ, mégpedig a folyók felső szakaszain, zuhatagok és vízesések között.

Megjelenése

Testhossza 42 centiméter. A tojó kisebb mint a hím. Kihegyesedő rövid csőre van. Mint neve is mutatja, a hím tollruhája nászidőszakban igen sokszínű, tarka. Fehér nyak- és mellcsíkjai alapján nehéz más récével összetéveszteni. A tojó arcrésze és füle fehér, tollainak színe barnás.

A hím

és a tojó

Életmódja

Úszás közben a vízből jól kiemelkedik, gyakran merül. Télen többnyire kis csapatokban mozog, nyáron rendszerint párosával. Fejével feltűnően bólogatva úszik, és alkalmanként egyet-egyet csap függőlegesen tartott farkával.

Folyók és patakok mentén keresi rovarokból álló táplálékát. Édesvízben főleg tegzes- és szúnyoglárvákat eszik, a tengeren főként rákokat fogyaszt.

Szaporodása

A récéknél megszokott módon a gácsér kiáltásokkal és násztánccal udvarol. A párok többnyire már a tengeren kialakulnak és június végéig maradnak együtt, amikor a tojó kotlik. Talajon lévő földhányásra készíti fészkét, rendszerint jól rejtve, a legsűrűbb parti növényzetbe, sőt néha vízesések alá és sziklahasadékokba építi és tollakkal bélel ki. A költési időszak május-június, a költés időtartama 29-33 nap, a tojások száma többnyire 6-8.

Tojásai

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
• A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963 545 006 0 - magyar neve

További információk

• Képek az interneten a fajről

• Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap