Tatay Sándor (író)

Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Tatay Sándor (egyértelműsítő lap).

Tatay Sándor
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született	1910. május 6. Bakonytamási
Elhunyt	1991. december 2. (81 évesen) Budapest
Nemzetiség	magyar
Szülei	Tatay Lajos Varga Teréz
Házastársa	Takács Mária
Gyermekei	Tatay Ágota
Pályafutása
Írói álneve	Bakonyi Tamás[1]
Jellemző műfaj(ok)	elbeszélés, regény
Első műve	Az eke (1931)
Fontosabb művei	A Simeon-ház (1955) Kinizsi Pál (1955) Puskák és galambok (1960)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1991) József Attila-díj (1957) József Attila-díj (1961) József Attila-díj (1979)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1957, 1961, 1979) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981) Az Év Könyve Jutalom (1986) SZOT-díj (1987) Kortárs-díj (1990) Kossuth-díj (1991)
Tatay Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatay Sándor témájú médiaállományokat.

Életút

Tatay Sándor 1910-ben született egy kis dunántúli faluban, Bakonytamásiban Tatay Lajos és Varga Teréz gyermekeként.^[2]

Apja evangélikus lelkész volt. Gyermekéveit hat testvérével (Róza, Vilma, Gizella, Etelka, Lajos és Tibor^[3]) együtt szülőfalujában töltötte el. Gimnáziumi éveit már Tatán, Pápán és Szarvason töltötte el. Ezután a soproni evangélikus hittudományi karra iratkozott be, de pár év után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának magyar–német szakán folytatta. Ifjúkorában bejárta Európa híres városait. Csavargásaiból hazatérve többféle munkát is vállalt.

Az 1930-as évektől jelentek meg írásai például a pécsi Sorsunkban, 1944-től Badacsonyban élt. Az írást 1954-től tekintette fő hivatásának. Az egyik legismertebb könyve a Kinizsi Pál című regény volt, amellyel már elismert író lett.

Művei Badacsonyban születtek, de minden télen a fővárosba költözött vissza. Kilenc nyelvre fordították műveit: németre, oroszra, csehre, eszperantóra, lengyelre, litvánra, grúzra, kirgizre és ukránra.

1991-ben halt meg Budapesten.

Felesége Takács Mária – a badacsonytördemici Rodostó turistaház gondnoka^[4] – volt, egy lányuk született, Ágota (1947),^[5] aki keramikus lett.

Művei

Emléktáblája Budapest XIII. kerületében

• Az eke. Regény; Tóth Ny., Sopron, 1931
• Jelek a porban. Elbeszélések; Magyar Élet, Bp., 1939
• Zápor; Franklin, Bp., 1941 (Új magyar regények)
• Csipke. Tíz elbeszélés; Bolyai Akadémia, Bp., 1942 (Bolyai könyvek)
• Húshagyókedd; Bolyai Akadémia, Bp., 1943 (Bolyai könyvek)
• Ludas Kata; Fabula, Bp., 1943 (Pepita regények)
• Ludas Kata és más elbeszélések; Stádium Ny., Bp., 1944 (Nemzeti könyvtár)
• Ének a szőlőhegyről. Válogatott elbeszélések; Dunántúli Magvető, Pécs, 1955
• Kinizsi Pál. Regény; Ifjúsági, Bp., 1955
• A második leány (regény, 1956)
• Vulkán. Kisregény; Magvető, Bp., 1958
• Üvegcsengő; Móra, Bp., 1960 (Kispajtások mesekönyve)
• Puskák és galambok (ifjúsági regény, 1960)
• Fehér hintó; Magvető, Bp., 1960
• Kelj fel és járj! (elbeszélés, 1961)
• Szülőföldem, a Bakony (útirajzok, emlékezések, 1967)
• Bujdosásunk története. Regény; Móra, Bp., 1967
• A táltos autó. Mesék, elbeszélések; Móra, Bp., 1968 (Kispajtások mesekönyve)
• A Simeon család, 1-3.; utószó Bata Imre; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Magyar elbeszélők)
• Diszharmónia. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1968
• A szerelem szőnyege. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1970
• Eszter és a fajdkakas. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1971
• Hej, asszonyok, asszonyok!; Szépirodalmi, Bp., 1972
• Meglepetéseim könyve; Móra, Bp., 1974
• Lődörgések kora. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
• Lyuk a tetőn. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1980
• Hét szűk évtized, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1983
• Vulkán; Szépirodalmi, Bp., 1984
• Bakonyi krónika (elbeszélés, 1985)
• Palacsinta apróban; Magvető, Bp., 1986
• Fehér hintó; Szépirodalmi, Bp., 1986
• Zápor / Diszharmónia; Szépirodalmi, Bp., 1987
• A szezon vége; Magvető, Bp., 1992
• Ház a sziklák alatt; Nap, Bp., 2010 (Különleges könyvek)
• Bonifác; Koczor Hubáné, Balatonkenese, 2012
• A Kék Hegedű árnyékában. Tatay Sándor írásai szülőfalujáról; vál., szerk. Németh Tibor; Önkormányzat, Bakonytamási, 2011

Simeon-család sorozat

• A Simeon-ház (regény, 1955)
• A második leány (regény, 1956)
• Kenyér és virág (regény, 1959)
• A nyugati Kapu (regény, 1962)
• Az ítélet napja (regény, 1964)

Film

A Ház a sziklák alatt című 1958-as nagysikerű alkotás az ő novellája és forgatókönyve alapján készült, Makk Károly rendezésében.^[6]

A Puskák és galambok című regényéből 1961-ben Keleti Márton rendezésében fekete-fehér, magyar ifjúsági film készült.^[7]

Emlékezete

• Székesfehérváron róla neveztek el egy alapítványi gimnáziumot, melynek tanulói büszkén tekintenek híres mondására, amit az iskola udvarán található szobor felirata őrzi: „Mestert szerettem volna, akiért érdemes jó tanítványnak lenni!”
• Badacsonylábdihegyen a településközpont egyik közterülete, a Római útból kiágazó Tatay Sándor utca őrzi az emlékét.