Zimony

Története

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Könyves Kálmán leverte őket. 1152-ben rövid időre I. Manuél bizánci császár serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Manuél serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elől. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. A turulmadarat 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

Trianonig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága

1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt.

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

szerb – 147 810 (87,89%)
cigány – 5559 (3,31%)
horvát – 1411 (0,84%)
jugoszláv – 995 (0,59%)
montenegrói – 748 (0,44%), de él e városrészben még 205 magyar, 170 szlovák, 156 szlovén és 98 német is.

A szerb főváros többi kerületéhez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4821), akiket az „ismeretlen” (2213) és az „egyéb” (1544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Remove ads

Híres emberek

Itt hunyt el – talán mérgezés következtében – 1165. április 11-én IV. István magyar király.
Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben 1456. augusztus 11-én Hunyadi János kormányzó.
Itt született és halt meg Jencs Ferenc, szerb nevén Franjo Jenč (Zimony, 1867. március 20. – Zimony, 1967. november 15.) híres építész, aki több mint 100 épületet tervezett és építésüket vezette, amelyek többsége Zimonyban található. Apja Jencs Ferenc kőművesmester, anyja Ebel Éva volt.
Itt született Kondor Bernát (1903-ig Kohn) (Zimony, 1884. augusztus 27. – Budapest, 1942. május 29.) szocialista agitátor, nyomdász, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
Itt született 1930-ban Gubik Mira az ötvenes-hatvanas évek népszerű énekes előadója volt Jugoszláviában.

Remove ads

Galéria

Zimony vára (1789)
Zimony látképe
Belgrád látképe Zimonyból
A Duna Zimonynál
Dunai panoráma
Posta
Gárdos torony
19. században épült ház (építész: Jencs Ferenc)
19. században épült ház (építész: Jencs Ferenc)
1906–11 között épült ház (építész: Jencs Ferenc)
Lakótelep
Várának makettje a dinnyési Várparkban

Nevének eredete

Fekvése

Története

Lakossága

Híres emberek

Testvérváros

Galéria

További információk

Wikiwand - on