4 háromszöglappal határolt poliéder From Wikipedia, the free encyclopedia
A tetraéder egy négy háromszöglappal határolt poliéder. Az egyetlen konvex három dimenziós poliéder, aminek négy lapja van. Azonban többnyire szabályos tetraéderre gondolnak, amikor tetraéderről esik szó. A tetraédert nevezik három dimenziós szimplexnek, vagy háromszög alapú gúlának.
Általános értelemben a tetraéder háromszög alapú gúla. Egyik háromszög lapját alaplapnak, a többi háromszög lapot a palást részének tekintik. Mivel a legkisebb lap- és csúcsszámú poliéder, ezért szimplexnek nevezik. A háromszög térbeli megfelelőjének tekinthető; a háromszög 2 dimenziós szimplex.
A következők az általános értelemben vett tetraéderre vonatkoznak:
-ben a tetraéder megadható egy csúcsával, és három vektorral, amelyek másik végpontja a másik három csúcsba mutat. Ha ezeket a vektorokat jelöli, akkor a tetraéder térfogata:
A tetraédernek 4 csúcsa, 4 lapja és 6 éle van. Ha megadjuk egyik oldalát három független adatával, és megadjuk a maradék három él hosszát, akkor a tetraéder már egyértelműen adva van, tehát hat független adatból meghatározható.
A továbbiakban, ha mást nem írunk, a szabályos tetraéderről lesz szó.
Az a élhosszú szabályos tetraéder méretei | ||
---|---|---|
Térfogat ≈ 0,12 a³ |
||
Felszín ≈ 1,73 a² |
||
A körülírt gömb sugara ≈ 0,61 a |
||
Éleit érintő gömb sugara ≈ 0,35 a |
||
Beírt gömb sugara ≈ 0,2 a |
||
Magasságagúlaként ≈ 0,82 a |
||
VTérfogat körülírt gömb sugara |
||
Lapszög ≈ 70° 31' 44" |
||
Lap-élszög ≈ 54° 44' 8" |
||
Csúcsszög ≈ 0,1755 π | ||
Tetraéderszög ≈ 109° 28' 16" |
Az általános értelemben vett tetraéder térfogata a gúlák képletével számítható:
ahol A0 az alap, és m a hozzá tartozó magasság. Alapnak bármely lap választható, így egy tetraéder lapjainak területe és a hozzá tartozó magasság fordítottan arányos.
Ha a tetraéder csúcsainak koordinátái adottak:
a = (a1, a2, a3), b = (b1, b2, b3), c = (c1, c2, c3) és d = (d1, d2, d3),
akkor térfogata:
(1/6)·||(a − d, b − d, c − d)|,
vagy a csúcspárok bármely kombinációja, amelyek egyszeresen összefüggő gráfot alkotnak. Ez átírható vegyes szorzatra:
Ha a d csúcsot a nullába toljuk:
d = 0, így
ahol a, b, és c egy csúcsban összefutó élek, és a · (b × c) a vegyes szorzat. Összevetve a paralelepipedon térfogatképletével kapjuk, hogy a tetraéder térfogata hatoda annak a paralelepipedon térfogatának, amit ugyanaz a három él feszít ki.
A vegyes szorzat ábrázolható ezzel a determinánssal:
ahol
Így
ahol
és így tovább, amivel
ahol α, β, γ a d csúcs körüli síkszögek. Az α, a d csúcsot a b-vel és a c-vel összekötő élek közrezárt szöge. A β az a-ba és a c-be futó élek közötti szög, míg γ az a-ba és a b-be menő élek szöge.
A csúcsok közötti távolságok ismeretében a térfogat a Cayley–Menger-determinánssal számítható:
ahol az indexek rendre az {a, b, c, d} csúcsoknak felelnek meg, és az egyes csúcsok közötti élek hossza. A negatív térfogat azt jelzi, hogy az adott élhosszakkal nem építhető tetraéder. Ez a képlet Tartaglia képlete néven ismert, amit azonban a festő Piero della Francesca fedezett fel a 15. században a Hérón-képlet analogonjaként.[1]
Jelölje a tetraéder éleit U, V, W, u, v, w úgy, hogy U, V, W alkot egy háromszöget, és u, v, w rendre a nagybetűs megfelelőikkel szemközti élek. Ekkor:[2]
ahol
A hiperbolikus és a gömbi térben adott tetraéderek térfogatát térszögeik határozzák meg. Az összefüggést a Murakami–Yano formula adja meg.[3] Mivel az euklideszi geometriában a tetraédert csak hasonlóság erejéig határozzák meg a szögei, ezért a formula nem alkalmazható az euklideszi térben.
Nagyfokú szimmetriája miatt a szabályos tetraéder a szabályos poliéderek egyike. Van neki:
Az egyetlen szabályos test, ami nem középpontosan szimmetrikus.
Összesen a tetraédernek 24 szimmetriája van. Ez a tetraédercsoport, ami izomorf az S4 szimmetrikus csoporttal, ahogy a csúcsokon vagy a lapokon végzett hatás mutatja. Más jelöléssel Schoenflies szerint Td, és Hermann-Mauguin szerint 43m. Az oktaédercsoport (kockacsoport) részcsoportja.
Részletesebben, a tetraédercsoport forgatásokra és forgatva tükrözésekre osztható. Az előbbiek hatásuk szerint éppen a páros, az utóbbiak éppen a páratlan permutációknak felelnek meg. A forgatások egyike az identitás, de ide tartozik 8 120 fokos és 3 180 fokos forgatás. Ezek konjugáltosztályok is. Néha csak a tetraéder forgatásait tekintik tetraédercsoportnak. A forgatva tükrözések közül 6 tisztán tükrözésként leírható, a többiek egy 90 fokos forgatás egy élpár felezőpontjain átmenő egyenesre, és egy erre merőleges síkra síkra tükrözés szorzataként állnak elő.
A következők egy origó középpontú, 2 élhosszú szabályos tetraédert adnak meg:
Egy másik megadási mód a kockába írt tetraédert használja, ahol a kocka élhossza 2, a tetraédereké .
A pár együtt egy csillagtetraédert ad ki. Ha a csúcsokat rendezetlenül egyesítjük, akkor visszakapjuk a kocka csúcsait.
A szabályos tetraéder két szomszédos lapja által közrezárt szög (α) 70,53° (két tizedesjegyre kerekítve). Az élek a szemben fekvő lappal 54,74°-ot zárnak be (β). A tetraéder középpontja és két csúcsa közötti szakaszok szöge (τ) , ami körülbelül 109,47°. Ezt nevezik tetraéderszögnek, és fontos szerephez jut a kémiában a molekulák alakjának meghatározásában. Az egyik szimmetriasík menti keresztmetszetet vizsgálva a szögek pontos mérete is megadható, mivel innen kiszámíthatók a következők:
A szabályos tetraéder egyedülálló a platóni testek között abban, hogy minden csúcsai egyenlő távolságra van a többi csúcsától. Abban is egyedülálló, hogy nincsenek párhuzamos oldalai.
Az általános értelemben vett tetraéder szemben fekvő élei kitérő egyeneseken fekszenek. Az élek távolságát ezeknek az egyeneseknek a távolsága adja meg.
Ha a és b − c a tetraéder szemben levő élei, akkor távolságuk[4]
másként
A tetraéder sok tulajdonsága megfelel a háromszögének. Minden tetraédernek van beírt, körülírt, és hozzáírt gömbje, és ezek középpontjai is meghatározhatók. Középsíkjai tetraédert határoznak meg, és ennek körülírt gömbje megfelel a kilencpontos körnek, ami azonban nem megy át a magasságok talppontjain.[5] Ezzel szemben az általános tetraédernek nincs magasságpontja. A magasságpontos tetraéderek egy fontos speciális esetet alkotnak.
A Monge-pont azoknak a síkoknak a metszete, amelyek merőlegesek a tetraéder egyik élére, és átmennek a szemben fekvő él felezőpontján. A magasságpontos tetraéderekben ez a pont a magasságpont, ezért ezeket a tetraédereket ortocentrikusnak is nevezik.
A Monge-pontból bármely lapra bocsátott merőleges a lapot annak abban a pontjában döfi, amely felezi a lap magasságpontját és a szemközti csúcsból bocsátott magasság talppontját összekötő szakaszt.
A csúcsot a szemben levő lap súlypontjával összekötő szakaszok a tetraéder mediánjai. A szemben futó élek felezőpontjait összekötő szakaszok a bimediánok. Egy tetraédernek négy mediánja és három bimediánja van. Mindezek a tetraéder súlypontjában találkoznak.[6] Ez felezi a Monge-pont és a körülírt gömb középpontja közötti szakaszt. Ezek definiálják a tetraéder Euler-egyenesét, ami megfelel a háromszög Euler-egyenesének.
A háromszög kilenc pontos körének a középtetraéder körülírt gömbje felel meg, ami tizenkét nevezetes pontot tartalmaz. Ezek: a lapok súlypontjai; a négy Euler-pont, amelyek a Monge-pont és a csúcsok közötti szakaszokat harmadolják; és az Euler-pontokból az adott Euler-pont konstrukciójában részt nem vevő lapra bocsátott merőlegesek talppontjai.[7]
A tizenkét pontos gömb középpontját rendszerint T-vel jelölik. Ez szintén az Euler-egyenesen található. A Monge-pont és a körülírt gömb szakaszának harmadánál van. A T-ből valamelyik lapra bocsátott merőleges egy síkban van a következő két egyenessel, és egyenlő távolságban van tőlük. Az egyik a megfelelő Euler-pontból bocsátott merőleges, a másik az adott lap súlypontjában állított merőleges. Sőt, a tetraéder minden lapjára T a megfelelő Euler-pont és a lap magasságpontja között félúton helyezkedik el.
A tizenkét pontos gömb sugara harmada a tetraéder köré írt gömb sugarának.
A tetraéder lapjai által bezárt szögek közötti kapcsolatot ez a determináns adja meg:[8]
ahol az i és j lapok szöge.
A szinusztétel következményeként, ha egy általános értelemben vett tetraéder csúcsai O, A, B és C, akkor
Az egyenlet tekinthető az óramutató járása és az azzal ellentétes irány megfeleltetésének.
Bármelyik csúcs behelyettesíthető az O csúcsnak, de az így kapott egyenletek közül legfeljebb csak három független. Ha összeszorozzuk az egyenleteket, és kiegyszerűsítjük belőlük a közös tényezőket, akkor a negyedik egyenletet kapjuk.
Tudjuk, hogy három szög akkor és csak akkor szögei egy háromszögnek, ha összegük 180 fok. Egy tetraéder négy lapjára alkalmazva a szabadságfok 12-ről 8-ra csökken. A fenti egyenletek további megkötéseket jelentenek, így a tetraéder szabadsági foka 5-re csökken, mert az egyenletek között csak három független. Így a tetraéderek tere hasonlóság erejéig 5 dimenziós.[9]
A tetraéder duálisa is tetraéder, ezért önduálisnak tekintik. A duális tetraéder élhossza az eredeti harmada.
A két tetraéderrel további poliéderek konstruálhatók, amelyeknek szintén a tetraédercsoport a szimmetriacsoportja:
A szabályos tetraéderrel és a szabályos oktaéderrel együtt kitölthető a tér, amire a két test közül egyedül egyik sem alkalmas. Két tetraéder és egy oktaéder egyesítése romboédert ad, ami egy kristályrács elemi cellája. Ismertek néhány nem szabályos tetraéder arányai, amelyekkel a térkitöltés elvégezhető, de ez a lista még nem teljes.[10] Sőt, ha eltekintünk attól, hogy a kitöltésre használt tetraédereknek hasonlóknak kell lenniük, akkor még sokféle térkitöltés állítható elő, például az oktaéder vagy a kocka felosztásával.
A tetraéderen végzett csonkítási sorozat uniform poliéderek egy sorozatát adja. Az élek első levágása rektifikált tetraédert, vagyis oktaédert ad. A folyamat birektifikációval ér véget, ahol az eredeti lapok pontokká zsugorodnak, és a duális tetraéderbe mennek át.
A tetraéder kockába írható úgy, hogy csúcsai a kocka csúcsaira, élei a kocka lapátlóira illeszkednek. A kocka csúcsai közül minden második lesz a tetraéder csúcsa, így a kocka csúcsai kétfelé particionálhatók aszerint, hogy a két tetraéder közül melyiknek csúcsai. A befoglaló kocka térfogatza háromszorosa a tetraédernek. Emellett a szabályos tetraéder mellett még négy nem szabályos tetraéder is keletkezik. Megfordítva, egy kockát nem lehet ötnél kevesebb tetraéderre bontani.
Duálisan, a tetraéder oktaéderbe írható úgy, hogy az oktaéder lapjai közül négy a tetraéder lapjainak része, és az oktaéder csúcsai a tetraéder élfelezői. Az oktaéder lapjai a kocka csúcsaihoz hasonlóan particionálhatók.
Jelölje a kocka egyik lapjának csúcsait A, B, C, D, a szemközti csúcsokat pedig rendre E, F, G és H! Ekkor A, C, F és H, valamint B, D, E és G egy-egy tetraéder csúcsai. A kockát Descartes-koordináta-rendszerbe ágyazhatjuk úgy, hogy az egyik tetraéder csúcsai A(1,1,–1), C(–1,–1,–1), F(–1,1,1) és H(1,–1,1). A tetraéder élei AC, AF, AH, CF, CH és FH, lapjai ACF, ACH, AFH és CFH. A másik tetraéder csúcsai B(–1,1,–1), D(1,–1,–1), E(1,1,1) és G(–1,–1,1).
A két tetraéder metszete az (1,0,0), (–1,0,0), (0,1,0) (0,–1,0), (0,0,1) és (0,0,–1) pontok által meghatározott oktaéder. Egyesítésük csillagtetraéder, amelynek csúcsai éppen a kocka csúcsai, így konvex burka a kiindulási kocka. A metszetként előálló oktaéder a tetraéderek rektifikáltja.
Az öt kockából álló összetett poliéderbe írt tetraéderek további két összetett poliédert adnak, az öt tetraédert és a tíz tetraédert.
A tetraéder általánosságban is háromszög alapú gúla.
A tetraéder tekinthető antiprizmának, ahol az alapok éllé fajultak el.
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | n |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
s{2,4} sr{2,2} |
s{2,6} sr{2,3} |
s{2,8} sr{2,4} |
s{2,10} sr{2,5} |
s{2,12} sr{2,6} |
s{2,14} sr{2,7} |
s{2,16} sr{2,8} |
s{2,18} sr{2,9} |
s{2,20} sr{2,10} |
s{2,22} sr{2,11} |
s{2,24} sr{2,12} |
s{2,2n} sr{2,n} |
Gömbi poliéderként | |||||||||||
A tetraéder elfajult trapezoédernek is tekinthető. Ebben a felfogásban 6 csúcsú, digonális trapezoéder, ahol az egyenlítői pontok egybeesnek.
A tetraéder a {3,n} Shläfli-szimbólummal jellemezhető poliéderek és parkettázások sorozatába is beletartozik:
A tetraéder topológiai kapcsolatban áll a 3-csúcsalakzatú gömbi poliéderekkel és parkettázásokkal:
Összetett poliéderek:
Az öt tetraéder évszázadok óta ismert összetett test. Az origamiban gyakori alakzat. Konvex burka dodekaéder. Királis, ismert jobbos és balos változata, amelyek tükörképei és duálisai egymásnak.
A szabályos tetraédernek két speciális merőleges vetülete van, egy csúcs, vagy ekvivalensen, lap középpontú, és egy élközéppontú. Az első megfelel az A2 Coxeter-síknak.
Az egyenlő szárú tetraéder, vagy diszfenoid lapjai egybevágó háromszögek. A térkitöltő tetraéder egybevágó másolataival kitölthető a tér. Ötfogású szimmetriái vannak az Almássy-féle ikozaéder szabályos tetraéder alakú üregei által alkotott végtelen nagyságú térszerkezetnek.
A háromszorosan derékszögű tetraéder egy csúcsnál levő lapjai derékszögű háromszögek. Ha minden szemközti élpár tagjai merőlegesek egymásra, akkor a tetraéder ortocentrikus, avagy magasságpontos. Ha csak egy élpár merőleges, akkor a tetraéder szemiortocentrikus. Az izodinamikus tetraéderben a csúcsokat a szemközti lap beírt körének középpontjával összekötő egyenesek egy ponton mennek át. Az izogonális tetraéderben ugyanez teljesül a csúcsok és a tetraéder beírt gömbjének középpontjára.
A különböző tetraéderek szimmetriái függenek a tetraéder tulajdonságaitól. Eszerint 7 eset lehetséges. Mindegyik csoport 3 dimenziós pontcsoport. Jelölt lapok vagy élek esetén két másik izometria létezik, (C3, [3]+), és (S4, [2+,4+]). Az alábbi diagramok magukban foglalják az összes típust, ahol az egyenlő élek azonos színűek, és a szürke élek mind különböző hosszúak.
A tetraéder típuisa | Él ekvivalencia diagram |
Leírás | |||
---|---|---|---|---|---|
Szimmetria | |||||
Schön. | Cox. | Orb. | Szimmetriarend | ||
Szabályos tetraéder | Szimmetriacsoportja Td, ami izomorf az S4 szimmetriacsoporttal. | ||||
Td T | [3,3] [3,3]+ | *332 332 | 24 12 | ||
Egyenlő oldalú háromszög alapú gúla |
Egybevágóságainak száma 6, ami az alap 6 egybevágóságának felel meg. A csúcsokon végzett hatásuk szerint ez 1, (123), (132), (12), (13) és (23), ami a C3v, csoport, ami izomorf az S3 szimmetrikus csoporttal. | ||||
C3v C3 | [3] [3]+ | *33 33 | 6 3 | ||
Tükrözött szfenoid | Páronként ezek az élek egyenlők: (1,3), (1,4) és (2,3), (2,4) és a többi él hosszai különbözőek. Két egybevágósága van, 1 és a (34) tükrözés, ami a Cs, és ami izomorf a Z2 ciklikus csoporttal. | ||||
Cs =C1h =C1v | [ ] | * | 2 | ||
Szabálytalan tetraéder (Nincsenek szimmetriák) |
Szimmetriacsoportja csak az identitást tartalmazza. Ezt az egy elemű csoport. | ||||
C1 | [ ]+ | 1 | 1 | ||
Diszfenoidok (Négy egybevágó háromszöglap) | |||||
Tetragonális diszfenoid | Egybevágóságainak száma 8. Ha az (1,2) és a (3,4) élek hossza eltér a többiétől, akkor ezek: az 1 identitás, az (12) and (34) tükrözések, a (12)(34), (13)(24), (14)(23) 180°-os forgatások, és az (1234) és (1432) 90°-os forgatások, amelyek a D2d csoportot alkotják. | ||||
D2d S4 | [2+,4] [2+,4+] | 2*2 2× | 8 4 | ||
Rombikus diszfenoid | Egybevágóságainak száma 4. Ezek: 1 és az (12)(34), (13)(24), (14)(23) 180°-os forgatások. Ezek Klein-csoportot alkotnak, amit jelölhetV4 vagy Z2², és a D2 pontcsoport prezentálja. | ||||
D2 | [2,2]+ | 222 | 4 | ||
Általánosított diszfenoidok (páronként egybevágó háromszögek) | |||||
Digonális diszfenoid | Eszerint az (1,2) és a (3,4) szemben fekvő élek merőlegesek, de különböző hosszúak, így a 4 egybevágóság az 1, az (12) és a (34) tükrözések, meg az (12)(34) 180°-os forgatás. Szimmetriacsoportja C2v, ami izomorf a V4 Klein csoporttal. | ||||
C2v =D1h | [2] | *22 | 4 | ||
Fillikus diszfenoid | Kétszer két egyenlő hosszú éle van: (1,3), (2,4) és (1,4), (2,3), egyébként az élhosszak különbözőek. A két egybevágóság 1 és az (12)(34) forgatás, ami a C2 csoportot alkotja, ami izomorf a Z2 ciklikus csoporttal. | ||||
C2 =D1 | [2]+ | 22 | 2 |
A tetraéder n dimenziós analogonjait n dimenziós szimplexnek nevezzük. Az n dimenziós szimplexnek n + 1 csúcsa, és n + 1 n - 1 dimenziós szimplex lapja van. A nulla dimenziós szimplex pont, az egy dimenziós szakasz, a két dimenziós háromszög. A négy dimenziós szimplexnek 5 csúcsa, 10 éle, 10 síklapja és 5 térlapja van.
A szabályos n dimenziós szimplex a koordináta-rendszerben megadható a következőképpen:
Például -re egy egyenlő oldalú háromszög adódik, amit a térben az pontok feszítenek ki.
Habár önmagában nem tölthető ki vele a tér, a tetraéder megjelenik a köbös kristályrendszerben.
A kémiában a tetraéder nagy szerepet játszik a kötésszögek és a molekulák alakjának meghatározásában. Az egyszerűbb molekulák alakja modellezhető a VSEPR-modellel. A metánmolekulában és az ammóniumionban a középponti atomhoz képest úgy helyezkednek el a hidrogénatomok, hogy minél messzebb kerüljenek egymástól. A gyémántrácsban a szénatomok tetraéderesen helyezkednek el, minden atomot négy másik vesz körül. A vízmolekulában a kötésszögek szintén a tetraéderszöghöz közelítenek, de ez némileg eltorzul, mert a nem kötő elektronpárok jobban taszítják egymást, mint a kötésben levő hidrogének. Általában, az sp³ szerkezetű atomokat tetraéderszögben veszik körbe a kötésben részt vevő többi atomok. Mindezek miatt az egyik szerves kémiával foglalkozó vezető lap Tetrahedron címmel jelenik meg.
A numerikus analízisben a bonyolult térbeli alakzatokat általános értelemben vett tetraéderekre bontják, vagy tetraéderhálóval közelítik. A hálót a végeselem módszer használja például a parciális differenciálegyenletek megoldására. A módszert sokféle célra használják, például alkalmazzák a következők: folyadékok dinamikája, aerodinamika, elektromágneses mezők, mérnökség, és rokon területeik.
Ha hat ellenállást egy szabályos tetraéder éleire helyezünk, akkor bármely két csúcs között fele akkora lesz az ellenállás, mint amiket az élekre helyeztünk.[11][12]
Mivel a szilícium is négy vegyértékű, és a leggyakrabban használt félvezető, ezért a tetraéderes kötésszögeket figyelembe kell venni a tervezésben.
A Tetra Packot is az eredetileg tetraéder alakú csomagolásról nevezték el.
Az i. e. 2600 körülről származó Úr királyi játékot tetraéder dobókockákkal játszották.
A Pyraminx és a Pyramorphix Rubik-kockához hasonlóan forgatható tetraéderek.
Szerepjátékokban használnak tetraédert dobókockaként (K4).
A Nintendo által kiadott The Legend of Zeldában a Triforce egy tetraéderháló.
A színterekben a konverziós algoritmusokban tetraédert használnak, ha a színtengely átlósan osztja ketté a színteret. Példa: RGB, és CMY.).[13]
A geológiában a földrészek vándorlásának elfogadása előtt William Lowthian Green a tetraéderelmélettel magyarázta a földrészek elhelyezkedését.[14] Az elmélet a 20. század elején volt népszerű.[15][16]
Martina Schettina osztrák művész fénycsövekből épített tetraéderét 2010-ben mutatták be a fény művészetének biennáléján Ausztriában.[17]
A Mudvayne The End of All Things to Come albumának borítóján egy tetraéder szerepel, és fekete lángok ölelik körül.
Stanley Kubrick Marvin Minsky javaslatára az Űrodüsszeiában egy monolitot eredetileg tetraéder alakúnak tervezett. Mivel azonban egy látogatója nem ismerte fel az alakzatot, elvetette az ötletet.[18]
A Futurama 6. évadának 15. fejezetében a Planet Express legénysége egy Bermuda tetraéder néven ismert övezeten halad át. Ez arról nevezetes, hogy több űrhajó is eltűnt itt, köztük az első Planet Express is.
A 2013-as Oblivion filmben a Tet egy hatalmas tetraéder alakú műhold.
A tetraéder a háromszöghöz hasonlóan merev. Emiatt gyakran tetraéder szerkezetekkel merevítenek építményeket.
Egyes repülőtereken egy tetraéder alakú, két oldalról bevont keret jelzi a szél irányát. Elég nagy ahhoz, hogy a levegőből is látni lehessen, és néha ki is világítják. A pilóták innen látják, hogy merre fúj a szél.[19]
További eszközök a középpontból a tetraéder csúcsaihoz húzott szakaszokat mutatják:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.