Toledo (Spanyolország)

Toledo város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. A Toledói főegyházmegye székhelye, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Lakosainak száma 83 459 fő volt 2016-ban.

Ez a szócikk a spanyol városról szól. Hasonló címmel lásd még: Toledo (egyértelműsítő lap).

Toledo
Toledo látképe
Toledo címere Toledo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Kasztília-La Mancha
Tartomány	Toledo tartomány
Comarca	Comarca de Toledo
Rang	spanyol község város
Székhely	Toledo city
Polgármester	Milagros Tolón (PSOE, 2015–)
Irányítószám	45001-45009
Testvérvárosok	Lista Aachen (1985. január 26. – ) Agen Corpus Christi Damaszkusz Guanajuato (1978–) Havanna Iráklio Nara Safed Toledo Veliko Tarnovo (1983. március 25. – ) Santiago del Estero Moyobamba Empoli Teggiano Veliko Tarnovo kistérség (1983. március 25. – ) Melilla
Népesség
Teljes népesség	86 526 fő (2024)[1]
Népsűrűség	354,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	529 m
Terület	232,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 52′, ny. h. 4° 02′39.866666666667, -4.0333333333333
Toledo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toledo témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Toledo egyrészt úgy ismeretes, mint a három kultúra városa, mivel a Córdobai Kalifátus részekeként az uralkodó muszlimok mellett keresztények és zsidók is szabadon élhettek és alkothattak a városban, másrészt, mint a spanyol császárváros, mivel itt volt a székhelye I. Károly spanyol királynak, aki V. Károly néven német-római császár is volt, és kora egyik leghatalmasabb államférfija. A város neve a római kori Toletum névből származik, ami a klasszikus latin tollitum alakváltozata, melynek jelentése felemelkedett.

Több ismert arab és spanyol tudós és művész mellett itt alkotott El Greco világhírű görög festő is.

Fekvése

Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.

Éghajlat

A város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális: a nyár forró, a tél hideg. Spanyolország belső területeihez hasonlóan a napsütéses órák száma egész évben nagy. Ez nyáron és kora ősszel tartós hőhullámokkal jár, nem ritkán állandósul 40 fok feletti hőmérséklet. Télen nyílt égbolt alatt az éjszakák fagyosak, a hőmérséklet olykor -10 C fok közelébe zuhan, és havazás is előfordulhat. Kevés a csapadék, az is többnyire tavasszal és ősszel hull, így a növényzet szinte félsivatagi.^[forrás?]

Történelme

Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, szvébek és vizigótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.

Műemlékek

• Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
• San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
• Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
• Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
• Szent Bertalan-templom, középkori eredetű templom, később átépítették
• Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
• Galiana-palota: a 11. századból származik.
• Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
• Alcázar. A 3. században Római palota volt;^[2] a 16. században királyi palotává építették át. A polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.
• Középkori városkapuk
• Középkori hidak (Szent Márton híd)

Toledo esti fényekben

Múzeumok

• Museo de Santa Cruz
• Casa-Museo de El Greco
• Museo Duque de Lerma

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1970 és 2024 között:

Lakosok száma	44 400	70 893	75 533	80 810	82 489	83 334	83 459	84 873	85 449	86 526
	1970	2002	2005	2008	2010	2014	2016	2019	2021	2024

Adatok: Wikidata