Ubih nyelv
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az ubih nyelv (saját elnevezése: IPA /t°axə/, „twakhö” vagy /a-t°axə-bza/ „atwakhöbza”) a kaukázusi nyelvcsalád északnyugati ágába tartozó poliszintetikus agglutináló nyelv volt; az utolsó beszélője, Tevfik Esenç 1992-ben hunyt el. A nyelvet Törökországban beszélték az Isztambul melletti Haci Osman faluban; egy évszázada még kb. 50 000 beszélője volt. Írásbeliséggel nem rendelkezett, kihalása előtt Georges Dumézil (1898–1986) francia keletkutató jegyezte fel.
Remove ads
Jellemzői
Hangtan
A kaukázusi nyelvek legfontosabb hangtani jellemzője a nagyszámú mássalhangzó és a kevés magánhangzó-fonéma. Az ubih nyelv rendelkezik az egyik legtöbb, 84 mássalhangzó-fonémával, míg a magánhangzó-fonémák száma mindössze kettő: /a, ə/, amelyeknek hangkörnyezetüktől függően számos ejtésváltozatuk (allofónjuk) lehetséges. Vitatott az is, hogy az elmosódott ö-szerű hang („schwa”) ténylegesen fonéma-e, vagy csupán a mássalhangzó-torlódások feloldására szolgáló ún. kötőhang: ebben az esetben mindössze egyetlen valódi magánhangzó van a nyelvben, az /a/. A mássalhangzó-állományt az alábbi táblázat mutatja be.
- Rövidítések
- far. – faringizált mássalhangzó: hangszalagzárral kell ejteni (ejtése után rövid szünetet jelent);
- lab. – labializált mássalhangzó: ejtése közben az ajkakat kerekíteni kell (egy rövid félhangzós u-val – [w] – együtt kell kiejteni);
- pal. – palatalizált mássalhangzó: egy gyenge j-vel együtt kell kiejteni.
Nyelvtan
A többi kaukázusi nyelvhez és a baszkhoz hasonlóan az ubih agglutináló, poliszintetikus, ergatív nyelv, szigorúan kötött szórenddel. Az ige és a névszó között gyenge a különbség, létezik a névszói állítmány kategória. A birtokot előragok mutatják; az igei személyragok majdnem teljesen azonosak a birtokos személyragokkal. A névszóragozásban két eset van: közvetlen (casus rectus), amely az alanyt vagy a tárgyat jelöli, valamint közvetett (casus obliquus), amely bármely más mondatrészt.
Remove ads
Nyelvi példák
Számok
A tőszámnevek 1-től 10-ig, IPA-átírással, illetve megközelítő magyar kiejtéssel (w = nagyon rövid u-szerű v; gh = zöngés h, a g és h közötti hang; kh = erős, torokban ejtett h):
- /za/ zá
- /tˤqˤ°a/ t-k-wá
- /ʂa/ szá (susogó sz-szel ejtve)
- /pˤʎˤə/ p-lj-ö
- /š'χə/ sjkhö
- /fə/ fö
- /blə/ blö
- /ɣ°a/ ghwá
- /bɣ°'ə/ bghjwö
- /ʐ°ə/ zwö
Hangfelvétel
Ubih nyelvű hangfelvétel Tevfik Esençtől, Georges Dumézil francia kutató gyűjteményéből
Remove ads
Források
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. ISBN 9630575973 , pp. 337–349.
Külső hivatkozások
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads