Vágvölgyi vasút
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Vágvölgyi Vasút egy vasúttársaság az egykori Magyarországon, melynek vonalhálózata a mai Szlovákia területén van. A vasúti pálya Pozsonytól északra kezdődött és a Vág völgyében futott.
Története
A Vágvölgyi Vasút előfutára a Nagyszombati Lóvasút volt mely 1846-tól üzemelt Pozsony és Szered (ma:Sered) között. Ezt a céget vásárolta meg 1871-ben az újonnan alapított Vágvölgyi Vasút. A koncessziót a Magyar Királyság adta 1872-ben egy normálnyomtávú gőzüzemű vasút építésére. A koncesszió része volt a Nagyszombati (ma: Trnava), a Trencséni (ma: Trenčín) és a Pozsony-Soproni szárnyvonal is. Egy további pályaszakaszra volt szükség, hogy megteremtse az összeköttetést a Kaiser Ferdinands-Nordbahn (KFNB) hálózatával az osztrák Lundenburgnál (ma: Břeclav)
Pénzügyi nehézségek miatt csak a Pozsony- Nagyszombat-Trencsén-Szered vonal épült meg és állt üzembe a koncesszióba tartozó további vonalakat 1878-ig nem építették meg. 1879-ben a vasúttársaság eladta 138,428 km-es vonalhálózatát a magyar államnak.
A Magyar Királyságtól 1882-ben azonban egy vonalcsere részeként az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság-hoz (ÁVT) került. Ugyanakkor az építést folytatták tovább Zsolnáig, ahol csatlakozott a Kassa-Oderbergi Vasúthoz és elágazott a Vlaratalbahn felé melyre az ÁVT kapott koncessziót. Ezen a két szakaszon 1884-ben és 1887-ben indult meg a forgalom. 1891-ben a Vágvölgyi Vasutat az ÁVT valamennyi magyarországi pályaszakaszával együtt államosították.
A vasútvonal ma is létezik. Most a Szlovák Köztársaság vasúthálózatának (ŽSR) része. A vasútvonal Pozsony-Trencsény közötti szakasza a Pozsony-Kassa fővonal része.
Remove ads
Vonalai
- Pozsony–Trencsény (Bratislava–Trenčín; 121,498 km)
- Tyrnau–Szered (Nagyszombat–Szereď; 13,551 km)
- Ratzersdorf–Weinern (Rača-Vajnory; 3,379 km)
Mozdonyok
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads