V. Eduárd angol király

V. Eduárd angol király (Westminster-palota, 1470. november 4. – London, 1483. július 6.?) Anglia királya néhány hónapon át 1483-ban. Rejtélyes halála azóta is foglalkoztatja a történészeket és a közbeszédet.

V. Eduárd
Anglia királya
Uralkodási ideje
1483. április 9. – 1483. június 26.
Elődje	IV. Eduárd
Utódja	III. Richárd
Életrajzi adatok
Uralkodóház	York-ház
Született	1470. november 2. Westminster
Elhunyt	1483 (12-13 évesen) Londoni Tower
Nyughelye	Westminsteri apátság
Édesapja	IV. Eduárd angol király
Édesanyja	Woodville Erzsébet angol királyné
Testvére(i)	Yorki Cecília angol királyi hercegnő Yorki Mária angol királyi hercegnő Yorki Anna angol királyi hercegnő Yorki Brigitta angol királyi hercegnő Yorki Erzsébet angol királyné Yorki Katalin angol királyi hercegnő Yorki Margit angol királyi hercegnő Yorki Richárd angol királyi herceg Yorki György angol királyi herceg Thomas Grey, Dorset 1. márkija Richard Grey Arthur Plantagenet, 1st Viscount Lisle
Házastársa	nem volt
Gyermekei	nem volt
V. Eduárd aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Eduárd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Paul Delaroche: V. Edward és a yorki herceg a Towerban

Élete

IV. Eduárd és Elizabeth Woodville elsőszülött fia. Kilenc testvére volt, két öccse (Richárd és György), három nővére (Erzsébet, Mária, Cecília) és négy húga (Margit, Anna, Katalin és Brigitta). Apja 1483-as halála után sosem koronázták meg a herceget. Nagybátyja, Richárd gloucesteri herceg lett Anglia régense, aki elérte a rendi gyűléstől, hogy utólag érvénytelenítsék IV. Eduárd házasságát, ezzel gyermekeit törvénytelenné nyilvánítva. Eduárdot 1483-ban testvérével, Richárd yorki herceggel együtt elfogatta, a Towerba záratta, és valószínűleg megölette, mielőtt ő maga lépett volna a trónra.^[1]

Az 1600-as években két gyermek maradványait találták meg a Tower közelében, akikről azt feltételezték, hogy V. Eduárd és Richárd herceg lehettek. A csontokat a westminster apátságban helyezték el egy urnában. A 21. században felmerült az újabb technológiai lehetőségek segítségével történő azonosítás kérdése, azonban ettől II. Erzsébet brit királynő elzárkózott. Utóda, III. Károly érdeklődést mutathat a történelmi rejtélyek iránt, de hivatalos nyilatkozat vagy engedély kiadása nem történt meg (2024).^[2]