Valódi szövetes állatok

A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével. Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Placozoa idesorolása vitatott.

Valódi szövetes állatok
Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor
Egy lándzsahal
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota) Ország: Állatok (Animalia) Alország: ParaHoxozoa Alországág: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) (Butschli, 1910)
Törzsek
Korongállatkák (Placozoa) Radiata (nem rendszertani csoport) Bordásmedúzák (Ctenophora) Csalánozók (Cnidaria) Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Orthonectida Rhombozoa Acoelomorpha Nyílférgek (Chaetognatha) Újszájúak (Deuterostomia) (főtörzs) Gerinchúrosok (Chordata) Félgerinchúrosok (Hemichordata) Tüskésbőrűek (Echinodermata) Xenoturbellida †Vetulicolia Vedlő állatok (Ecdysozoa, főtörzs) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Páncélosférgek (Loricifera) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) †Lobopodia Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrada) Ízeltlábúak (Arthropoda) Laposféregszerűek (Platyzoa, főtörzs) Laposférgek (Platyhelminthes) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotifera) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa, főtörzs) Fecskendőférgek (Sipuncula) †Hyolitha Zsinórférgek (Nemertea) Csöves tapogatósok (Phoronida) Mohaállatok (Bryozoa) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Puhatestűek (Mollusca) Gyűrűsférgek (Annelida) Ormányosférgek (Echiura)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát.

Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.

Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok legnagyobb csoportja. Idetartozik minden állat a szivacsok és a Placozoa kivételével. Két alcsoportja a Radiata és a Bilateria.^[1] Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozásban egyáltalán nincs Eumetazoa alország.

Evolúciós eredetük

A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok az ediakara időszakban alakulhattak ki.^[2] A legkorábbi eumetazoákból valószínűleg nem maradt értékelhető fosszília, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy jóval korábban fejlődhettek ki.^[3] A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriájú, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják azt le, amely egy cryogenium (jegesedés) végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.^[4]

Közös jellemzőik

Sejtjeik (a szivacsokéitól eltérően) valódi szövetekbe szerveződnek, és e szövetekből szervek, szervrendszerek alakulnak ki. Hámszöveti sejtjeiket az alattuk lévő szövetektől alaphártya (bazális membrán) választja el. Külön, a többi sejttípustól különböző ideg- és izomsejtjeik vannak. Egyedfejlődésük során valamennyien átmennek a bélcsíra- (gasztrula) állapoton. Az Eumetazoa kládon belül két fő ágat különítenek el:

Főbb csoportjaik

1. A valódi szövetes állatok legősibb állapotban fennmaradt képviselői a bordásmedúzák (Ctenophora). Ezek szimmetriája kétsugaras (biradiális). Ezeknek a kizárólag tengerekben élő ragadozóknak az úszólemezei csillók összenövéséből alakultak ki.
2. Az összes többi valódi szövetes állat a Parahoxozoa kládba tartozik, amelynek nevei arra utal, hogy valamennyi tagjában megtaláljuk az egyedfejlődésükben kulcsszerepet játszó HOX és ParaHox gének. A ParaHoxozoa csoportjai:
   1. A korongállatkák (Placozoa) másodlagosan leegyszerűsödött, mindössze néhány ezer sejtből felépülő aszimmetrikus szervezetek. Első – és több mint egy évszázadig egyetlen – ismert recens fajuk a korongállatka (Trichoplax adhaerens), de 2018-tól további fajokat fedeztek fel, elsőként a Hoilungia hongkongensist.^[5]
   2. A korongállatkák testvércsoportja a csalánozóké (Cnidaria). Ezek sugaras (radiális) szimmetriájú vízi (nagyrészt tengeri) ragadozók. Specialitásaik a zsákmányejtést és a védekezést egyaránt szolgáló csalánsejtek (cnidociták). Rendszerint nemzedékváltással szaporodnak úgy, hogy ivarosan szaporodó, szabadon úszó medúzaalak és ivartalanul (bimbózással) szaporodó, gyakran helytülő (szesszilis) és telepes polipalak váltja egymást.
   3. A ParaHoxozoa legfajgazdagabb ága a kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria). Ezek neve arra utal, hogy elsődleges szimmetriájuk kétoldali (bilaterális), azaz testük hossztengelyén keresztül egy és csak egy olyan sík fut, amely a testet két egyenlő, egymással nagyjából tükörszimmetrikus (jobb és bal oldali) részre osztja. Elkülöníthető testük elülső vagy feji (kraniális), illetve hátulsó vagy farki (kaudális) vége, megkülönböztethető annak hát- (dorzális) és hasi (ventrális) oldala. Triploblasztikus szerveződésű állatok, azaz egyedfejlődésük elején az ekto- és az endoderma között kialakul egy harmadik sejtréteg (csíralemez), a mezoderma; testük tehát három csíralemezből fejlődik ki. Szervezetükben megjelenik a szövetek mind a négy alaptípusa (hámszövet, kötő-, illetve támasztószövet, izomszövet, idegszövet).

A nem a Bilateriába tartozó állatokat összefoglaló néven gyakran nevezik bazális állatcsoportoknak.^[6]