Viktóriaváros

Viktóriaváros (Győzelemváros vagy Újucsa, románul: Victoria vagy Orașul Victoria, németül: Viktoriastadt) város Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Viktóriaváros (Victoria, Viktoriastadt)
Viktóriaváros címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Rang	város
Községközpont	Victoria
Polgármester	Gheorghe Cristian (PDL), 2012
Irányítószám	505700
Körzethívószám	0x68[1]
SIRUTA-kód	40465
Népesség
Népesség	6446 fő (2021. dec. 1.)[2]
Magyar lakosság	15 (0%, 2021)[3]
Népsűrűség	996,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	(belterülete átlagosan) 650 m
Terület	6,47 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 38′ 48″, k. h. 24° 42′ 21″45.6465638, 24.7058523
Viktóriaváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktóriaváros témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A vegyipari kombinát formaldehidüzeme 1964-ben

Fekvése

Fogarastól 34 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik. Innen indul a turistaút a Moldoveanu-csúcsra, Románia legmagasabb hegycsúcsára (2544 m).

Nevének eredete

Nevét 1954-ben kapta és a szocializmus győzelmére utal (a román victorie szó jelentése „győzelem”).

Története

1936-ban a román hadügyminisztérium az esseni Ferrostahl céggel közösen lőporgyár építését határozta el Felsőucsa külterületén. Az erdők kivágása, a tereprendezési munkálatok és az infrastruktúra kiépítése 1939-ben kezdődtek. 1942-től 1944-ig hadifoglyok és munkaszolgálatos zsidók építették a gyárat, 1944-ben azonban a munka abbamaradt.

A kommunista fordulat után szovjet ellenőrzés alatt fejezték be a gyárat, kezdték meg a termelést és a város fölépítését. Kezdetben kertvárosias házakat és palotaszerű középületeket, az 1960-as évektől lakótömböket emeltek.

Az 1950-es években zárt város volt, őrzött védőfallal próbálták meg elszigetelni a környező falusiaktól és a környéken még aktív partizánoktól. Ateista városnak nyilvánították, és egészen az 1990-es évekig egyetlen templom sem működött benne.

2005-ben a körülötte fekvő falvak lakói visszaigényelték területét.

Lakossága

2002-ben 9059 lakosából 8883 volt román, 73 magyar és 53 német nemzetiségű; 8684 ortodox és 80 baptista vallású.

Gazdasága

• Nagy hagyományú kémiai gyára, a Viromet^[4] többek között formaldehid alapú műgyantákat, karbamidgyantákat, formolt, metanolt és paraformaldehidet gyárt.
• 1995-ben közös román–amerikai beruházásként alapították az ioncserélő gyantákat gyártó Virolite vegyiüzemet.
• Rompiro robbanóanyaggyár

Oktatás

• Ion Codru Drăgușanu Elméleti Líceum
• Alexandru Bărbat Műszaki Kollégium
• Német segítséggel 2001-ben 170 fős árvaházat hoztak létre.