Wallace-cincér

A Wallace-cincér (Batocera wallacei) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj. Magyar neve Wallace-cincér. Faji jelzője és magyar neve Alfred Russel Wallace-ra utal, aki a fajt felfedezte az indonéziai Aru-szigeteken. Tudományra új fajként James Thomson írta le 1858-ban, a Wallace által gyűjtött fajokat tárgyaló művében.^[1]

Wallace-cincér
Wallace-cincér (Batocera wallacei), hím (balra) és nőstény (jobbra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Cincérfélék (Cerambycidae) Alcsalád: Takácscincérformák (Lamiinae) Nemzetség: Batocerini Nem: Batocera Faj: B. wallacei
Tudományos név
Batocera wallacei Thomson, 1858
Szinonimák
Batocera phorkyas Kriesche, 1928 Batocera proserpina Thomson, 1865
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Wallace-cincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Wallace-cincér témájú kategóriát.

Előfordulása

A Batocera wallacei előfordul Új-Guineában, az Aru-szigeteken, a Kai-szigeteken, valamint az ausztráliai Queensland államban a York-félszigeten. Elterjedési területének nagy részén elég gyakori. A Batocera wallacei proserpina nevű alakot egyes szerzők alfajnak tekintik,^[2] mások csak szinonimának.^[3]

Megjelenése

A Batocera wallacei a legnagyobb termetű a nagyjából 50 Batocera-faj közül.^[4] Ausztrália legnagyobb bogárfaja.^[5] A hímek testhossza elérheti a 85 millimétert, a nőstények valamivel kisebbek. A hímek csápja jóval több, mint kétszer olyan hosszú, mint a testük, elérheti 250 millimétert; a nőstények csápjának hossza valamivel kevesebb, mint a testhosszuk másfélszerese. A hímek elülső lába aránytalanul megnyúlt, a lábszár utolsó harmada erősen befelé hajló.

Teste hátoldalát (fejét, előhátát és szárnyfedőit ) nagyon finom, sűrű, zöldesszürke szőrzet borítja, mely azonban a szárnyfedő kiemelkedő részein hiányzik, itt a színe feketés-barna. Szárnyfedőin továbbá fénytelen fehér, kerekded és megnyúlt foltok is láthatók, melyek kiterjedése nagyon változó, és részben össze is folynak.

Lárváinak testhossza eléri a 10 centimétert. Fehéres színű bábja zöldes árnyalatú, hátán és oldalán sárgás foltokkal.^[6]

Életmódja

A trópusi esőerdők lakója. Lárvája évekig fejlődik a hatalmas esőerdei fák (főleg fatermetű Ficus-fajok) elhalt törzsében. A kifejlett bogár főleg éjszaka aktív, olyankor a fatörzseken párt keresve mászkál vagy repül. A mesterséges fényforrások vonzzák.

Képek

• 
  Batocera wallacei preparált hím példánya a prágai Nemzeti Múzeumban
• 
  Batocera wallacei, hím
• 
  Batocera wallacei, hím
• 
  Batocera wallacei, nőstény
• 
  Részlet A. Heyne és O. Taschenberg Die exotischen Käfer in Wort und Bild című kötetéből (1908). A Batocera wallacei-t a 13. számú festmény ábrázolja.