Webböngésző

Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, amelyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat használni.

Az első webböngésző, az 1991-es WorldWideWeb

Safari

Internet Explorer

Mozilla Firefox

Google Chrome

Microsoft Edge

Szabványok és protokollok

A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a http:// 1.1, melynek teljes leírása az RFC 2616 alatt található meg.

A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https: pedig a HTTPS protokollhoz.

A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML, ez a HTTP protokollban a MIME tartalomtípus alatt van megadva. A legtöbb böngésző a HTML mellett támogat más formátumokat is, mint amilyen a JPEG, PNG és GIF képtípusok, valamint tovább bővíthető bennük a támogatott fájltípusok listája különböző beépülők használatával. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon.

A HTML a böngészőkkel együtt fejlődött, a „hivatalos” HTML-változatokat a W3C hagyta jóvá illetve készítette el. A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML módosításai kompatibilitási problémákhoz vezettek. A modern webböngészők (mint a Firefox, a Mozilla, az Opera, a Safari, a Google Chrome stb.) már pontosabban támogatják a HTML és XHTML szabványokat (a HTML 4.01-gyel kezdődően), melyek figyelembe vételével a weblapoknak azonosan kell megjelenniük minden ilyen böngészőben. Az Internet Explorer jelenleg még nem támogatja tökéletesen a HTML 4.01 és XHTML 1.x szabványokat. Manapság sok weboldal már valamilyen könnyen kezelhető, azonnali eredményt szolgáltató, úgynevezett ALAKHŰ (WYSIWYG) szerkesztővel készült, mint amilyen a Macromedia Dreamweaver vagy Microsoft Frontpage, bár utóbbi nem szabványos HTML kódot készít, akadályozva a W3C munkáját a szabványok további fejlesztése, különösen az XHTML és a CSS stíluslapok tekintetében.

Egyes böngészők olyan népszerű protokollokat is támogatnak, melyek nem kapcsolódnak szorosan a böngészéshez. Ilyenek például az IRC csevegő, a Usenet hírolvasó vagy a levelező kliens, melyekhez NNTP, SMTP, IMAP és POP protokollokat használják.

A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek.

A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript…). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de ennek is több változata létezik, és a megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól.

Böngészők típusai

Bővebben: Webböngészők listája

Karakteres böngészők

A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek, illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (például kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet. Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká, vagy Braille-írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak.

• ELinks
• Links
• Lynx
• w3m

Grafikus böngészők

A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: Mac OS, Unix, vagy Linux és X11 kombinációja, OS/2, Microsoft Windows stb.). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (például Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni. A legelterjedtebb böngészők egy sor egyéb funkcióval is rendelkeznek, például levelezés, UseNet, ICQ-támogatás, FTP, illetve az olyan kényelmi szolgáltatások, mint a biztonságos böngészés, a felugró ablakok tiltása vagy a több lapon böngészés lehetősége.

A W3C statisztikái^[1]

Dátum	Internet Explorer / Microsoft Edge	Firefox	Chrome	Safari	Opera
2020	5.3%	7.1%	80.0%	3.9%	2.3%
2019	3.2%	9.2%	81.3%	3.5%	1.4%
2018	4.1%	10.2%	79.1%	3.8%	1.6%
2017	4.3%	12.5%	76.8%	3.3%	1.6%
2016	5.2%	15.3%	73.8%	3.5%	1.1%
2015	6.5%	21.6%	63.3%	4.9%	2.5%
2014	8.5%	24.9%	59.8%	3.5%	1.7%
2013	13,5%	29,6%	50,0%	4,1%	1,8%
2012	14,7%	31,1%	46,9%	4,2%	2,1%
2011	20,2%	37,7%	34,6%	4,2%	2,5%
2010	27,5%	43,5%	22,4%	3,8%	2,2%
2009	37,2%	46,4%	9,8%	3,6%	2,3%
2008	46,0%	44,4%	3,6%	2,7%	2,4%

Szabványok és az Acid3 teszt

Az Acid3 teszt egy független tesztoldal, amely azt vizsgálja, hogy mennyire tartják be a böngészők a különböző webstandardokat, főként a DOM és a JavaScript előírásait. Minél inkább betartja egy böngésző az általuk előírt szabványokat, annál biztosabb, hogy egy weblap megjelenítése egységes és helyes lesz. Az Acid3 teszt eredményei a legnépszerűbb böngészők utolsó verzióira a következők:

• Microsoft Internet Explorer 6 (12/100)
• Windows Internet Explorer 7 (14/100)
• Windows Internet Explorer 8 (20/100)
• Windows Internet Explorer 9 (100/100)
• Windows Internet Explorer 10 (100/100)
• Mozilla Firefox 14.0.1 (100/100)
• Safari (100/100)
• Google Chrome (100/100)
• Opera 10 (100/100)