ecet

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɛt͡sɛt/
• 分綴: ecet

語源

スラヴ語派 < スラヴ祖語 *ocьtъ < ラテン語 acetum

• セルビア・クロアチア語 ocat
• チェコ語 ocet

名詞

ecet (複数・主格 ecetek)

1. 酢、ビネガー。

格変化

語形変化 (語幹: -e-, 母音調和: 前舌非円唇)
	単数	複数
主格	ecet	ecetek
対格	ecetet	eceteket
与格	ecetnek	eceteknek
具格	ecettel	ecetekkel
因格	ecetért	ecetekért
変格	ecetté	ecetekké
到格	ecetig	ecetekig
様格(ként)	ecetként	ecetekként
様格(ul)	—	—
内格	ecetben	ecetekben
上格	eceten	eceteken
接格	ecetnél	eceteknél
入格	ecetbe	ecetekbe
着格	ecetre	ecetekre
向格	ecethez	ecetekhez
出格	ecetből	ecetekből
離格	ecetről	ecetekről
奪格	ecettől	ecetektől
非限定的 所有形単数	eceté	eceteké
非限定的 所有形複数	ecetéi	ecetekéi

ecetの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	ecetem	eceteim, ecetjeim
2人称単数	eceted	eceteid, ecetjeid
3人称単数	ecete, ecetje	ecetei, ecetjei
1人称複数	ecetünk	eceteink, ecetjeink
2人称複数	ecetetek	eceteitek, ecetjeitek
3人称複数	ecetük, ecetjük	eceteik, ecetjeik

派生語

• ecetes

複合語

• balzsamecet
• borecet
• ecetbaktérium
• ecetfa
• ecetfőzés
• ecetgyár
• ecetgyártás
• ecetíz
• ecetmuslica
• ecetsav
• ecetszag
• faecet
• ólomecet

成句

• savanyú, mint az ecet

参考文献

• ecet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• ecet in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)