karfa

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈkɒrfɒ/
• 分綴: kar‧fa

語源

kar「腕」 +‎ fa「木」

名詞

karfa (複数・主格 karfák)

1. 肘掛（ひじかけ）。

格変化

語形変化 (語幹: 長/高母音 , 母音調和: 後舌)
	単数	複数
主格	karfa	karfák
対格	karfát	karfákat
与格	karfának	karfáknak
具格	karfával	karfákkal
因格	karfáért	karfákért
変格	karfává	karfákká
到格	karfáig	karfákig
様格(ként)	karfaként	karfákként
様格(ul)	—	—
内格	karfában	karfákban
上格	karfán	karfákon
接格	karfánál	karfáknál
入格	karfába	karfákba
着格	karfára	karfákra
向格	karfához	karfákhoz
出格	karfából	karfákból
離格	karfáról	karfákról
奪格	karfától	karfáktól
非限定的 所有形単数	karfáé	karfáké
非限定的 所有形複数	karfáéi	karfákéi

karfaの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	karfám	karfáim
2人称単数	karfád	karfáid
3人称単数	karfája	karfái
1人称複数	karfánk	karfáink
2人称複数	karfátok	karfáitok
3人称複数	karfájuk	karfáik

参考文献

• karfa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN