okos

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈokoʃ/
• 分綴: okos

語源

ok +‎ 接尾辞 "-os"

形容詞

okos (比較級 okosabb, 最上級 legokosabb)

1. 頭のよい、賢明な、気のきいた、抜け目のない、利口な、知的な、賢い、才気のある、器用な。

格変化

語形変化 (語幹: -a-, 母音調和: 後舌)
	単数	複数
主格	okos	okosak
対格	okosat	okosakat
与格	okosnak	okosaknak
具格	okossal	okosakkal
因格	okosért	okosakért
変格	okossá	okosakká
到格	okosig	okosakig
様格(ként)	okosként	okosakként
様格(ul)	—	—
内格	okosban	okosakban
上格	okoson	okosakon
接格	okosnál	okosaknál
入格	okosba	okosakba
着格	okosra	okosakra
向格	okoshoz	okosakhoz
出格	okosból	okosakból
離格	okosról	okosakról
奪格	okostól	okosaktól
非限定的 所有形単数	okosé	okosaké
非限定的 所有形複数	okoséi	okosakéi

類義語

• értelmes
• eszes

対義語

• buta

派生語

• okosan
• okosban, okosba'
• okosít
• okoskodik
• okosság

複合語

• kisokos
• nagyokos
• okostelefon

参考文献

• okos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN