oktalan

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈoktɒlɒn/
• 分綴: ok‧ta‧lan

語源

ok +‎ 接尾辞 "-talan"

形容詞

oktalan (比較級 oktalanabb, 最上級 legoktalanabb)

1. (文章語) 知恵のない、賢くない、浅はかな。

格変化

語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
	単数	複数
主格	oktalan	oktalanok
対格	oktalant	oktalanokat
与格	oktalannak	oktalanoknak
具格	oktalannal	oktalanokkal
因格	oktalanért	oktalanokért
変格	oktalanná	oktalanokká
到格	oktalanig	oktalanokig
様格(ként)	oktalanként	oktalanokként
様格(ul)	oktalanul	—
内格	oktalanban	oktalanokban
上格	oktalanon	oktalanokon
接格	oktalannál	oktalanoknál
入格	oktalanba	oktalanokba
着格	oktalanra	oktalanokra
向格	oktalanhoz	oktalanokhoz
出格	oktalanból	oktalanokból
離格	oktalanról	oktalanokról
奪格	oktalantól	oktalanoktól
非限定的 所有形単数	oktalané	oktalanoké
非限定的 所有形複数	oktalanéi	oktalanokéi

対義語

• bölcs

派生語

• oktalankodik
• oktalanság

参考文献

• oktalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN