síp

sip 、 SIP 、 -sip 、 Síp 、 şip 、 šíp 、および сип も参照。

ハンガリー語

語源

sípolからの逆成。

発音

• IPA(?): /ˈʃiːp/

• 音声

  (ファイル)

• 分綴: síp

名詞

síp (複数・主格 sípok)

1. 笛、警笛、ホイッスル。
2. (パイプオルガン) オルガン管、オルガンパイプ。

格変化

語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌)
	単数	複数
主格	síp	sípok
対格	sípot	sípokat
与格	sípnak	sípoknak
具格	síppal	sípokkal
因格	sípért	sípokért
変格	síppá	sípokká
到格	sípig	sípokig
様格(ként)	sípként	sípokként
様格(ul)	—	—
内格	sípban	sípokban
上格	sípon	sípokon
接格	sípnál	sípoknál
入格	sípba	sípokba
着格	sípra	sípokra
向格	síphoz	sípokhoz
出格	sípból	sípokból
離格	sípról	sípokról
奪格	síptól	sípoktól
非限定的 所有形単数	sípé	sípoké
非限定的 所有形複数	sípéi	sípokéi

sípの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	sípom	sípjaim
2人称単数	sípod	sípjaid
3人称単数	sípja	sípjai
1人称複数	sípunk	sípjaink
2人称複数	sípotok	sípjaitok
3人称複数	sípjuk	sípjaik

複合語

• pánsíp
• sípcsont

参考文献

• síp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN