szagol

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈsɒɡol/
• 分綴: sza‧gol

語源

szag +‎ 接尾辞 "-ol (動詞形成接尾辞)"

動詞

szagol

1. (他動詞) 嗅ぐ。
2. (他動詞, 比喩的に, 口語, 悪事や陰謀など) 気づく、怪しいと思う、容疑をかける、推測する。

   類義語: sejt, gyanít, szimatol

活用

szagol の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数, 2人称単数(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数, 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	szagolok	szagolsz	szagol	szagolunk	szagoltok	szagolnak
		定活用	szagolom	szagolod	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
		2人称目的語	szagollak	―
	過去	不定活用	szagoltam	szagoltál	szagolt	szagoltunk	szagoltatok	szagoltak
		定活用	szagoltam	szagoltad	szagolta	szagoltuk	szagoltátok	szagolták
		2人称目的語	szagoltalak	―
仮定法	現在	不定活用	szagolnék	szagolnál	szagolna	szagolnánk	szagolnátok	szagolnának
		定活用	szagolnám	szagolnád	szagolná	szagolnánk	szagolnátok	szagolnák
		2人称目的語	szagolnálak	―
命令法	現在	不定活用	szagoljak	szagolj または szagoljál	szagoljon	szagoljunk	szagoljatok	szagoljanak
		定活用	szagoljam	szagold または szagoljad	szagolja	szagoljuk	szagoljátok	szagolják
		2人称目的語	szagoljalak	―
不定詞	szagolni		szagolnom	szagolnod	szagolnia	szagolnunk	szagolnotok	szagolniuk
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			szagolás	szagoló	szagolt	szagolandó	szagolva	szagolhat

派生語

• szagló
• szagolgat
• szagolható

( 動詞派生接頭辞を伴って):

• beszagol
• beleszagol
• kiszagol
• megszagol
• odaszagol

成句

• alulról szagolja az ibolyát

参考文献

• szagol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN