Эллипс[1] – 2-ретті жазық қисық. Эллипс – фокус деп аталатын F1 F2 нүктелерден қашықтықтарының қосындысы бірдей болатын нүктелердің жиыны. Тік бұрышты координаттар жүйесінде Эллипс теңдеуі x2/a2+y2/b2=1 болады.[2] Конусты жазықтықпен қиғанда эллипс пайда болады. Эллипс элементтері арасындағы қатынастар Сурет:Ellipse parameters.gifЭллипс мүшелері a {\displaystyle ~{\boldsymbol {a}}} — үлкен жарты осі; b {\displaystyle ~{\boldsymbol {b}}} — кіші жарты осі; c {\displaystyle ~{\boldsymbol {c}}} — фокальдық радиус (фокустары арасындағы жартылай қашықтық); p {\displaystyle ~{\boldsymbol {p}}} — фокальдық параметрі; r p {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{p}} — перифокустық қашықтық (эллипстегі нүктеден фокусқа дейінгі ең жақын қашықтық); r a {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{a}} — апофокустық қашықтық (эллипстегі нүктеден фокусқа дейінгі ең ұзын қашықтық); a 2 = b 2 + c 2 {\displaystyle ~a^{2}=b^{2}+c^{2}} e = c a = 1 − b 2 a 2 ( 0 ≤ e < 1 ) . {\displaystyle e={\frac {c}{a}}={\sqrt {1-{\frac {b^{2}}{a^{2}}}}}\;\;\;(0\leq e<1).} . p = b 2 a {\displaystyle ~p={\frac {b^{2}}{a}}} More information ... a {\displaystyle ~{\boldsymbol {a}}} b {\displaystyle ~{\boldsymbol {b}}} c {\displaystyle ~{\boldsymbol {c}}} p {\displaystyle ~{\boldsymbol {p}}} r p {\displaystyle ~{\boldsymbol {r_{p}}}} r a {\displaystyle ~{\boldsymbol {r_{a}}}} a {\displaystyle ~{\boldsymbol {a}}} – үлкен жарты осі a {\displaystyle ~{\boldsymbol {a}}} a = b 1 − e 2 {\displaystyle ~a={\frac {b}{\sqrt {1-e^{2}}}}} a = c e {\displaystyle ~a={\frac {c}{e}}} a = p 1 − e 2 {\displaystyle ~a={\frac {p}{1-e^{2}}}} a = r p 1 − e {\displaystyle ~a={\frac {r_{p}}{1-e}}} a = r a 1 + e {\displaystyle ~a={\frac {r_{a}}{1+e}}} b {\displaystyle ~{\boldsymbol {b}}} – кіші жарты осі b = a 1 − e 2 {\displaystyle ~b=a{\sqrt {1-e^{2}}}} b {\displaystyle ~{\boldsymbol {b}}} b = c 1 − e 2 e {\displaystyle ~b={\frac {c~{\sqrt {1-e^{2}}}}{e}}} b = p 1 − e 2 {\displaystyle ~b={\frac {p}{\sqrt {1-e^{2}}}}} b = r p 1 + e 1 − e {\displaystyle ~b=r_{p}{\sqrt {\frac {1+e}{1-e}}}} b = r a 1 − e 1 + e {\displaystyle ~b=r_{a}{\sqrt {\frac {1-e}{1+e}}}} c {\displaystyle ~{\boldsymbol {c}}} – фокальдық қашықтық c = a e {\displaystyle ~c=ae} c = b e 1 − e 2 {\displaystyle ~c={\frac {be}{\sqrt {1-e^{2}}}}} c {\displaystyle ~{\boldsymbol {c}}} c = p e 1 − e 2 {\displaystyle ~c={\frac {pe}{1-e^{2}}}} c = r p e 1 − e {\displaystyle ~c={\frac {r_{p}e}{1-e}}} c = r a e 1 + e {\displaystyle ~c={\frac {r_{a}e}{1+e}}} p {\displaystyle ~{\boldsymbol {p}}} – фокальдық параметр p = a ( 1 − e 2 ) {\displaystyle ~p=a(1-e^{2})} p = b 1 − e 2 {\displaystyle ~p=b~{\sqrt {1-e^{2}}}} p = c 1 − e 2 e {\displaystyle ~p=c~{\frac {1-e^{2}}{e}}} p {\displaystyle ~{\boldsymbol {p}}} p = r p ( 1 + e ) {\displaystyle ~p=r_{p}(1+e)} p = r a ( 1 − e ) {\displaystyle ~p=r_{a}(1-e)} r p {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{p}} – перифокустық қашықтық r p = a ( 1 − e ) {\displaystyle ~r_{p}=a(1-e)} r p = b 1 − e 1 + e {\displaystyle ~r_{p}=b~{\sqrt {\frac {1-e}{1+e}}}} r p = c 1 − e e {\displaystyle ~r_{p}=c~{\frac {1-e}{e}}} r p = p 1 + e {\displaystyle ~r_{p}={\frac {p}{1+e}}} r p {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{p}} r p = r a 1 − e 1 + e {\displaystyle ~r_{p}=r_{a}{\frac {1-e}{1+e}}} r a {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{a}} – апофокустық қашықтық r a = a ( 1 + e ) {\displaystyle ~r_{a}=a(1+e)} r a = b 1 + e 1 − e {\displaystyle ~r_{a}=b~{\sqrt {\frac {1+e}{1-e}}}} r a = c 1 + e e {\displaystyle ~r_{a}=c~{\frac {1+e}{e}}} r a = p 1 − e {\displaystyle ~r_{a}={\frac {p}{1-e}}} r a = r p 1 + e 1 − e {\displaystyle ~r_{a}=r_{p}~{\frac {1+e}{1-e}}} r a {\displaystyle ~{\boldsymbol {r}}_{a}} Close Remove adsКоординаттық түрде өрнектеу Эллипс екінші реттік қисық ретінде Эллипс является центральной невырожденной кривой второго порядка және жалпы мына теңдеуді қанағаттандырады a 11 x 2 + a 22 y 2 + 2 a 12 x y + 2 a 13 x + 2 a 23 y + a 33 = 0 , {\displaystyle ~a_{11}x^{2}+a_{22}y^{2}+2a_{12}xy+2a_{13}x+2a_{23}y+a_{33}=0,} инварианттың D > 0 {\displaystyle D>0\,} және Δ I < 0 , {\displaystyle \Delta I<0,\,} болғанда, мұндағы: Δ = | a 11 a 12 a 13 a 12 a 22 a 23 a 13 a 23 a 33 | , {\displaystyle \Delta ={\begin{vmatrix}a_{11}&a_{12}&a_{13}\\a_{12}&a_{22}&a_{23}\\a_{13}&a_{23}&a_{33}\end{vmatrix}},} D = | a 11 a 12 a 12 a 22 | = a 11 a 22 − a 12 2 , {\displaystyle D={\begin{vmatrix}a_{11}&a_{12}\\a_{12}&a_{22}\end{vmatrix}}=a_{11}a_{22}-a_{12}^{2},} I = t r ( a 11 a 12 a 12 a 22 ) = a 11 + a 22 . {\displaystyle I=tr{\begin{pmatrix}a_{11}&a_{12}\\a_{12}&a_{22}\end{pmatrix}}=a_{11}+a_{22}.} Екінші реттік қисық инварианттары мен эллипс жарты остері арасындағы қатынастар: Δ = − a 4 b 4 , {\displaystyle \Delta =-a^{4}b^{4},\,} D = a 2 b 2 , {\displaystyle D=a^{2}b^{2},\,} I = a 2 + b 2 . {\displaystyle I=a^{2}+b^{2}.\,} Remove adsДереккөздерLoading content...Loading related searches...Wikiwand - on Seamless Wikipedia browsing. On steroids.Remove ads