minden

參見：Minden

荷蘭語

發音

• 音頻：

  (檔案)

動詞

minden

1. minnen的複數過去式直陳式、虛擬式。

匈牙利語

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈmindɛn]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：min‧den
• 韻部：-ɛn

詞源1

最早見於13世紀。mind (“全”) +‎ -en (表示行為的副詞或代詞後綴)。^[1]

限定詞

minden

1. 每（與名詞單數連用）

   近義詞：mindegyik、minden egyes

使用注意

一般與名詞單數連用，但部分較古用法中，可能後接複數，如：minden oroszok cárja（“全俄羅斯人的皇帝”）、minden világok legjobbika（“世界上最好的”）。參見összes (“全部”)。

派生詞

複合詞

• mindenáron
• mindenesetre
• mindenfajta
• mindenfelé
• mindenféle
• mindenhol
• mindenképpen
• mindenki
• mindennap
• mindennemű

短語

• a szélrózsa minden irányában
• minden egyes
• minden hájjal megkent
• minden jog fenntartva
• minden kezdet nehéz
• minden követ megmozgat
• minden lében kanál
• minden rosszban van valami jó
• minden út Rómába vezet
• minden viccnek a fele igaz

代詞

minden

1. 全部，所有東西

   Megvettél mindent, amit akartál? ― 你把你想要的東西都買了嗎？

2. (接在sok, több, mi, annyi後) 事情

   近義詞：dolog

   Sok mindent tudnék mesélni. ― 我可以告訴你很多事。

變格

• 複數形是古舊形式。

Inflection (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	minden	mindenek
賓格	mindent	mindeneket
與格	mindennek	mindeneknek
工具格	mindennel	mindenekkel
因果格	mindenért	mindenekért
轉移格	mindenné	mindenekké
到格	mindenig	mindenekig
形式樣格	mindenként	mindenekként
情態樣格	—	—
內格	mindenben	mindenekben
頂格	mindenen	mindeneken
接格	mindennél	mindeneknél
入格	mindenbe	mindenekbe
上下格	mindenre	mindenekre
向格	mindenhez	mindenekhez
出格	mindenből	mindenekből
上格	mindenről	mindenekről
奪格	mindentől	mindenektől
非定語 所有格 – 單數	mindené	mindeneké
非定語 所有格 – 複數	mindenéi	mindenekéi

minden 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	mindenem	—
第二人稱單數	mindened	—
第三人稱單數	mindene	—
第一人稱複數	mindenünk	—
第二人稱複數	mindenetek	—
第三人稱複數	mindenük	—

派生詞

• mindenestül
• mindenütt

短語

• a mindenit
• azt a mindenit
• meg minden
• minden jó, ha a vége jó

詞源2

mind (“全部”) +‎ -en

代詞

minden

1. mind 的頂格單數

   Sok jó viccet mondott, szinte minden nevettünk. ― 他/她給我們講了很多好笑的笑話，我們基本上都對著每一個笑話笑了。

詞源3

mind (“全部”) +‎ -en (副詞後綴)

副詞

minden (無比較級)

1. 〈方〉 同mindnyájan / mindannyian。