zene

參見：žene 和 ženě

辛布里語

基數

10	前：	noüne
	後：	uleve

其他寫法

• sègane (七鎮)

詞源

源自中古高地德語 zehen，源自古高地德語 zehan，源自原始日耳曼語 *tehun。與德語 zehn、英語 ten同源。

數詞

zene

1. (盧塞爾納) 十

參考資料

• “zene” in Patuzzi, Umberto, ed., (2013) Ünsarne Börtar [Our Words], Luserna, Italy: Comitato unitario delle linguistiche storiche germaniche in Italia / Einheitskomitee der historischen deutschen Sprachinseln in Italien

匈牙利語

匈牙利語維基百科有一篇文章關於：

zene

Wikipedia ^hu

詞源

zenebona 的逆構詞，造於18-19世紀的匈牙利語改革時期。^[1][2]

發音

• 國際音標^(幫助): [ˈzɛnɛ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：ze‧ne
• 韻部：-nɛ

名詞

zene (可數和不可數，複數 zenék)

1. 音樂

   近義詞：muzsika

2. 音樂作品

   近義詞：zenemű、zenedarab、zeneszám

變格

Inflection (詞幹：長/高元音，元音和諧律：前不圓唇)

	單數	複數
主格	zene	zenék
賓格	zenét	zenéket
與格	zenének	zenéknek
工具格	zenével	zenékkel
因果格	zenéért	zenékért
轉移格	zenévé	zenékké
到格	zenéig	zenékig
形式樣格	zeneként	zenékként
情態樣格	—	—
內格	zenében	zenékben
頂格	zenén	zenéken
接格	zenénél	zenéknél
入格	zenébe	zenékbe
上下格	zenére	zenékre
向格	zenéhez	zenékhez
出格	zenéből	zenékből
上格	zenéről	zenékről
奪格	zenétől	zenéktől
非定語 所有格 – 單數	zenéé	zenéké
非定語 所有格 – 複數	zenééi	zenékéi

zene 的所有格形式

所有者	單個所有物	多個所有物
第一人稱單數	zeném	zenéim
第二人稱單數	zenéd	zenéid
第三人稱單數	zenéje	zenéi
第一人稱複數	zenénk	zenéink
第二人稱複數	zenétek	zenéitek
第三人稱複數	zenéjük	zenéik

派生詞

• zenede
• zenei
• zenél
• zenés
• zenész

複合詞

• diszkózene
• gyászzene
• háttérzene
• kamarazene
• kísérőzene
• komolyzene
• könnyűzene
• popzene
• szalonzene
• tánczene
• zeneiskola
• zenekar
• zenekíséret
• zenerajongó
• zeneszerzés
• zeneszerző
• zeneterápia

短語

• klasszikus zene

參見

• daljáték
• kórusmű
• opera
• szimfónia
• zongoraverseny