Gyengénlátás
From Wikipedia, the free encyclopedia
A gyengénlátás a látás nagyfokú sérülését jelenti. Rendszerint azt tekintik gyengénlátónak, akinek látásélessége a jobban látó szemén szemüveggel javítva is az ép látásélesség 10-33%-a (visus 0,1-0,33). A határokat rugalmasnak tekintik, így figyelembe veszik a látótér beszűkülését és a halmozott vagy romló szemészeti elváltozást.
Sokféle szembetegség okozhatja. Ezek súlyossága különböző lehet, és nem mindig vezetnek látássérüléshez.
Az alapbetegségtől függően egyes gyengénlátókat eltilthatnak bizonyos tevékenységektől, mert ezek veszélyeztethetik a látásmaradványt. Így nem végezhetnek zökkenéssel, a fej rázkódásával, ütődésével járó mozgásokat, kerülniük kell a huzamosabb ideig tartó vagy erőltetett kilégzést, a fordított testhelyzet felvételét, nem emelhetnek fel hirtelen és nem cipelhetnek nehéz súlyokat.
A gyengénlátók különféle segédeszközök igénybevételével képesek kihasználni megmaradt látóképességüket. Vizuális úton képezhetők, fejleszthetők.