Mendeszantilop
emlősfaj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A mendeszantilop, más néven addax (Addax nasomaculatus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák (Hippotraginae) alcsaládjába tartozó faj. Nemének az egyetlen faja.[1][2][3][4]
Mendeszantilop | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kifejlett bika Marokkóban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Addax nasomaculatus (Blainville, 1816) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe az IUCN 2015-ös adatai szerint (a zöldben még a természetes élőhelyén van, míg a vörösbe visszatelepítették) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mendeszantilop témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mendeszantilop témájú médiaállományokat és Mendeszantilop témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mendeszantilop[5][6][7] a Szahara sivatag egyik antilopfaja. Az állatot legelőször 1816-ban, Henri Marie Ducrotay de Blainville francia zoológus és anatómus írta le.[3] Ennek a nagyjából fehér színű antilopnak nagy, dugóhúzószerűen növő szarva van. Mindkét nemnek van szarva. A bikáé általában 70-85 centiméter közötti, míg a tehéné 55-80 centiméter hosszú. A bika marmagassága 105-115 centiméter, a tehén 95-110 centiméter. Habár mindkét nemnek van szarva, a fajon belül - mivel a tehén kisebb - van nemi kétalakúság. A szőrzetének színezete vagy árnyalata az évszaktól függően változik. Télen a hátsó része és a lábai szürkésbarnák; a fején, nyakán és vállain hosszú szőrű, barna sörény nő. Nyáron az állat majdnem teljesen fehérré vagy homok-sárgává válik.
Az addax mindenféle perjefélét és levelet elfogyaszt, amit az élőhelyén megtalál. Cserjékből, bokrokból és sokféle pillangósvirágú (Fabaceae) növényből táplálkozik. Igen jól alkalmazkodott a sivatagi életmódhoz; jó hosszú ideig is kibírja víz nélkül. A mendeszantilop vegyes nemű, 5-20 fős kis csordákban jár. A csordát a legidősebb tehén vezeti. Mivel nem túl gyors állat, könnyen zsákmányául eshet az oroszlánnak (Panthera leo), a leopárdnak (Panthera pardus), a gepárdnak (Acinonyx jubatus), a hiénakutyának (Lycaon pictus), de még az embernek (Homo sapiens) is - eme utolsó fajnak a vadászpuska is besegít. A szaporodási időszaka télen és a tavasz elején van. A természetes élőhelyei a száraz térségek, félsivatagok, valamint a homok- és kősivatagok.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak minősítette az addaxot. Habár a természetes élőhelyén, főleg a mértéktelen vadászat miatt az addax igen ritka állatfaj, fogságban meglehetősen gyakori. Könnyen tartható és jól szaporodik. Korábban Észak-Afrikában elterjedt antilopfajnak számított. Csádban, Mauritániában és Nigerben még mindig vannak vadon élő állományai. Algériából, Egyiptomból, Líbiából, Szudánból és Nyugat-Szaharából kihalt. Marokkóba és Tunéziába visszatelepítették.