Oszmán-török nyelv
történelmi nyelv / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az oszmán-török nyelv ( لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként. Perzsa közvetítéssel arab és perzsa szavakat és nyelvtani elemeket tartalmazott. Ez a keverék meglehetős nehézséget okozott mind a kiejtés, mind az írás terén, mivel a három nyelv különböző nyelvcsaládokba tartozik, a török az altaji, a perzsa az indoeurópai, az arab pedig az afroázsiai nyelvcsaládba, ennek megfelelően pedig az oszmán-török esetében alkalmazott arab írás nem volt képes például a török nyelv egyes hangjainak leképezésére.[2] Mivel az ország lakosságának nagy része írástudatlan volt, az oszmán-törököt csak a felsőbb rétegek és az adminisztratív funkciót betöltő hivatalnokok ismerték, a beszélt nyelv a török maradt.
Nem tévesztendő össze a következővel: török nyelv. |
Oszmán-török لسان عثمانی lisân-ı Osmânî | |
Kiejtés | liszánı oszmání |
Beszélik | Oszmán Birodalom, Törökország (1928-ig) |
Nyelvcsalád | altaji nyelvcsalád török nyelvek oguz nyelvek oszmán-török nyelv[1] |
Írásrendszer | módosult arab |
Nyelvkódok | |
ISO 639-2 | ota |
ISO 639-3 | ota |
Az Oszmán Birodalom a 17. században | |
A Wikimédia Commons tartalmaz لسان عثمانی lisân-ı Osmânî témájú médiaállományokat. |