- január – a közeledő tatár veszélyre IV. Béla megerősíti az északkeleti országhatárt és körülhordoztatja az országban a véres kardot. A király Óbudára gyűlést hív össze, melyen a főurak csatlakozását kéri, azok azonban feltételként Kuthen kun fejedelem elfogatását követelik.[1]
- február 10. – tatár követek érkeznek Óbudára és a kunok kiadását követelik, de a főurak megölik a követeket.[1]
- március 12. – a Vereckei-szoroson át a Batu kán vezette tatár fősereg benyomul sz országba.[1]
- március 15. – a tatár előőrsök már csak félnapi járóföldre vannak Pesttől, mire a király II. Frigyes osztrák herceg segítségét kéri, aki meg is érkezik – sereg nélkül. A főurak összegyűjtik seregeiket.[1]
- március 17. – a tatár sereg beveszi Vácot. Frigyes osztrák herceg megfutamítja a tatárok előőrsét, a főurakat pedig a kunok ellen uszítja, akik meg is gyilkolják Kuthen kun fejedelmet. Erre a kunok is a magyarok ellen fordulnak és megverik Bulcsú csanádi püspök és Barc fia Miklós seregét.[1]
- március 23. – IV. Béla király a magyar fősereggel a tatár fősereg ellen indul, mire Batu serege visszavonul.
- március 31. – a Kadán vezérletével Moldvából benyomuló tatár sereg megszállja Erdélyt.[1]
- április 5. – az Orda kán vezette tatár sereg a Legnica melletti csatában legyőzi a lengyel, s sziléziai, a német lovagrendi és cseh seregeket. A csatát követően jelentős tatár erők vonulnak be északról is Magyarországra.[2]
- április 11. – a tatárok a muhi csatában legyőzik a magyar fősereget, a király elmenekül, a sereg nagy része odavész. Menekülés közben súlyos sebeibe belehal a király öccse, Kálmán herceg.[1]
- április 15. – a tatárok beveszik Nagyváradot, majd sorra elfoglalják az erdélyi városokat és a Dunától keletre eső területeket. Végül három napos ostrommal beveszik Pest városát is.[1]
- A király Frigyes osztrák herceghez menekül, aki azonban elfogatja és csak a királyi kincstár átadása fejében, valamint három nyugati vármegye elzálogosításával szabadul ki. Frigyes ezután betör az országba és Győrig pusztít. IV. Béla Dalmácia felé menekül, közben Zágrábból segélykérő levelet ír a pápának és a császárnak, de azok az egymás elleni harccal vannak elfoglalva.[1]
- szeptember 23. – Benedek budai prépost veszi át a kalocsai egyházmegyét, mint választott érsek.[3]
- október 6. – napfogyatkozás Magyarországon.
- december – a magyarok a Duna-vonal védelmével próbálkoznak, éjjel-nappal törik a jeget a folyón.
- A muszlimok újra megszállják Jeruzsálemet.
Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia: Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. [Budapest]: Tárogató. 1998. 26. o. ISBN 963 9063 45 2
Több forrás szerint április 9-én volt a legnicai csata; nem Szubotáj vezette a mongol erőket, hanem Orda meg 2 másik kán, mivel Szubotáj ekkor a Magyar Királyság területén volt.
Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000–1301. Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete. 2011. 92–110. o. ISBN 978 963 9627 38 3
Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000–1301. Budapest: História-MTA Történettudományi Intézete. 2011. 348. o. ISBN 978 963 9627 38 3