- január 8. – Amerikai–jugoszláv gazdasági együttműködési szerződés.[1]
- január 26. – Pénzügyi reformok Romániában.
- január 30. – Lynde D. McCormick amerikai altengernagyot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők atlanti-óceáni legfelső parancsnokává (SACLANT).
- február 20–25. – Az Észak-atlanti Tanács lisszaboni ülésén átszervezik a Szövetség szerkezetét, így a NATO állandó szervezetté alakul Párizs központtal.
- február 21. – A Észak-atlanti Tanács létrehozza a Csatorna Főparancsnokságot, amelynek első főparancsnokává Sir Arthur Power admirálist nevezik ki.
- március 21. – Kwame Nkrumah – formálisan – elfoglalja a miniszterelnöki posztot Ghánában.[2]
- április 1. – A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában.
- április 4. – Az angol Hastings Lionel Ismay lesz a NATO első főtitkára.
- április 5. – A lengyel kormányzat egyezményt ír alá a varsói Kultúra és Tudomány Házának megépítéséről.[3]
- április 10. – A Szövetséges Fegyveres Erők Atlanti-óceáni Legfelső Parancsnoksága megkezdi működését a Virginia állambeli Norfolkban.
- április 16. – A NATO ideiglenes főhadiszállása berendezkedik Párizsban, a Palais de Chaillot-ban.
- április 19. – A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt.
- április 25. – Németország délnyugati részén Baden, Hohenzollern és Württenberg tartományok összevonásával megalakul Baden-Württemberg tartomány.
- április 28. – Az Észak-atlanti Tanács megtartja első ülését Párizsban.
- május 26–27. – A Román Munkáspárt KB plenáris ülése, amelyen kizárják a pártból Luka László pénzügyminisztert.
- május 27. – Párizsban Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság aláírja az Európai Védelmi Közösséget létrehozó szerződést. (A francia nemzetgyűlés 1954-es ellenállása miatt nem lép érvénybe.)
- június 2. – Romániában Petru Grozát Gheorghe Gheorghiu-Dej váltja a kormányfői poszton.
- június 11. – Jugoszláv–nyugatnémet gazdasági egyezmény.[1]
- július 1.
- Szlovákiában elrendelik a magyarlakta területeken a kétnyelvűséget, de a rendelet következetes alkalmazására nem kerül sor.[4]
- Az Egyesült Államokban a „Védelmi Katalogizálási és Szabványosítási Törvény” elrendeli az egységes rendszer (szabványosított eljárás) alkalmazását a védelmi minisztérium részére.
- július 22.
- A Gamal Abden-Nasszer által vezetett Dhobat el Ahrar szervezet államcsínyt hajt végre Líbiában, megdöntve a monarchiát.
- A szejm elfogadja az új lengyel alkotmányt. (Lengyelország új államformája népköztársaság, ugyanakkor az államelnök tisztségét megszüntetik, helyébe az államtanács lép.)[3]
- augusztus 10. – Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség. (A szervezet ratifikálása!)
- augusztus 12. – A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában.
- augusztus 14. – Megalakul a Rákosi-kormány.
- augusztus 17–22. – Csou En-laj kínai miniszterelnök Moszkvában többször tárgyal Sztálinnal a koreai háborúról, a Kínának nyújtott szovjet technológiai segítségről, a szovjetek által elfoglalt Port Arthur [ma Talien] kikötőváros visszaadásáról.[5]
- augusztus 28. – A NATO tagállamok Párizsban aláírják a nemzetközi katonai parancsnokságok státuszáról szóló jegyzőkönyvet.
- szeptember 20. – Édith Piaf és Jacques Pills házasságot köt.
- szeptember 24. – Romániában kihirdetik az új alkotmányt, amely az 1936-os szovjet alkotmány számos bekezdését szó szerint tartalmazza.
- október 26. – Parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.[3]
- november 1. – Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát (Marshall-szigetek).
- november 2–7. – A Jugoszláv Kommunista Párt VI., névváltoztató kongresszusa. (A kongresszus bírálja a sztálinista gyakorlatot, és megerősíti az önigazgatás politikáját. A párt felveszi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) nevet.)
- november 4. – Az amerikai elnökválasztáson a Republikánus párti Dwight D. Eisenhower győz.
- november 17.
- november 20. – Az új lengyel nemzetgyűlés (szejm) megválasztja az államtanács tagjait, melynek elnöke Aleksander Zawadzki.[3]
- november 20–27. – Csehszlovákiában az összeesküvéssel, államellenes felforgató tevékenységgel vádolt Rudolf Slánský és társai ellen lefolytatott per (a „csehszlovák Rajk-per”) vádlottjait – három személy kivételével – halálra ítélik. (Az ítéletet december 3-án végrehajtják.)[4]
- november 22. – A lengyel szejm elfogadja az amnesztia-törvényt.[3]
- december 26. – A Legfelsőbb Bíróság jogerősen helyben hagyta a Kádár János és társai perében első fokon meghozott ítéletet.[6]
- az év folyamán –
1952 a vasúti közlekedésben
- január 22. – Robledo Puch argentin sorozatgyilkos
- február 19. – Danilo Türk szlovén államfő
- február 23. – Marshall Herskovitz zsidó származású amerikai filmproducer, rendező és forgatókönyvíró
- március 3. – Hrotkó Károly magyar kertészmérnök, dendrológus, egyetemi tanár
- március 11. – Douglas Adams angol író († 2001)
- március 13. – Rapai Ágnes magyar költő, író
- március 19. – Harvey Weinstein amerikai filmproducer
- március 25. – Juszt László újságíró
- április 1. – Tőkés László, a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke
- április 4. – Gary Moore ír gitáros, dalszerző, énekes († 2011)
- április 7. – Makkai Gergely romániai magyar politikus († 2024)
- április 8. – Mózes Attila romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő († 2017)
- április 10.
- április 12. – Oszvald Marika magyar operett-énekesnő, színésznő
- április 13. – Sinkovits-Vitay András magyar színész, rendező
- április 16. – Anatolij Nyikolajevics Kvocsur orosz repülőtiszt, berepülőpilóta († 2024)
- május 5.
- május 20. – Szakácsi Sándor Jászai Mari-díjas magyar színész († 2007)
- május 24. – Zsigmond Ágnes magyar vegyész, egyetemi oktató († 2019)
- május 30. – Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas magyar karmester, zongoraművész és zeneszerző († 2016)
- június 2. – Koltay Gergely Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, dalszövegíró
- június 4. – Lempert László magyar–amerikai matematikus
- június 7. – Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja
- június 23. – Gyurkó János magyar mérnök, politikus († 1996)
- június 25. – Erdő Péter magyar bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke, teológus, egyházjogász
- augusztus 4. – Demszky Gábor Budapest főpolgármestere
- augusztus 5. – Faragó Tamás, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző
- augusztus 6. – Balázs Klári magyar énekesnő
- augusztus 18. – Patrick Swayze amerikai színész († 2009)
- augusztus 19. – Jonathan Frakes amerikai színész
- szeptember 4. – Voga János magyar műsorvezető, tanár, szövegíró, zenész
- szeptember 5. – Balkay Géza Jászai Mari-díjas magyar színész († 2006)
- szeptember 18. – Pálinkás József fizikus, politikus, akadémikus
- szeptember 25. – Christopher Reeve amerikai színész († 2004)
- október 1. – Bari Károly költő, műfordító
- október 5.
- Október 7. – Vlagyimir Putyin, orosz miniszterelnök
- október 8. – Edward Zwick zsidó származású amerikai filmrendező és producer
- október 13.
- október 26. – Korcsmáros György rendező († 2022)
- október 27. – Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász és író
- november 5. – Oleh Volodimirovics Blohin szovjet labdarúgó, ukrán sportvezető
- november 7. – David Petraeus amerikai tábornok, a CIA volt igazgatója
- november 15.:
- november 16. – Gálffi László Kossuth-díjas magyar színész
- november 29. – Csuka Mónika magyar énekes, gitáros
- november 30. – Mandy Patinkin amerikai színész, énekes
- december 1. – Fábryné Dobai Ilona magyar építőipari technológus, országgyűlési képviselő (1980–1985)
- december 7. – Kopek Rita magyar festőművész, képzőművészeti oktató
- január 6. – Alfred Meebold botanikus, író, antropozófus (* 1863)
- február 6. – VI. György brit uralkodó (* 1895)
- február 29. – Navratil Ákos közgazdász, jogtudós, a 20. századi magyar közgazdaságtan jelentős elméleti tudósa, az MTA tagja (* 1875)
- március 17. – Láng Nándor régész, művészettörténész, klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1871)
- április 1. – Molnár Ferenc író, drámaíró (* 1878)
- május 3. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező (* 1895)
- május 8. – William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth-Century-Fox egyik alapítója (* 1879)
- március 13. – Lucich Károly altengernagy, a Császári és Királyi Dunai Flottilla parancsnoka, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum igazgatója (* 1868)
- május 20. – Gelei József magyar zoológus, az MTA tagja (* 1885)
- május 26. – Karafiáth Jenő politikus, miniszter, Budapest főpolgármestere (* 1883)
- május 28. – Werth Henrik magyar katonatiszt, Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke (* 1881)
- június 23. – Berty László olimpiai bajnok vívó (* 1875)
- augusztus 13. – Wilm Hosenfeld, aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert (* 1895)
- augusztus 14. – Balesetben elhunyt Marcel Loubens barlangász. Tiszteletére ezt a napot később a barlangászok világnapjának nyilvánították. (* 1923)
- augusztus 27. – Kempelen Béla, családtörténetíró, heraldikus (* 1874)
- szeptember 7. – Marek József állatorvos, az MTA tagja, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő alakja (* 1868)
- október 31. – Csizmadia András magyar gazdálkodó, kisbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1872)
- november 16. – Szolomija Amvroszijivna Kruselnicka, ukrán operaénekes, zenepedagógus (* 1872)
- november 18. – Paul Éluard (eredeti neve Eugéne Emile Paul Grindel), francia költő (* 1895)
- november 20. – Benedetto Croce, olasz idealista filozófus (* 1866)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Jegyzetek
Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 229. p. (ISBN 963-8153-90-3)
Nagy Gábor: Testvérvetélkedő. In.: HVG. XLV. évfolyam, 2023/13. (2281.) szám, 42. oldal, ISSN 1217-9647
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)