A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották.[3][4] A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.
Gyors adatok Részvétel:, Lista ...
2014-es országgyűlési választások Magyarországon
|
|
199 fős országgyűlés (többség: 100 fő)
106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról |
Részvétel: |
| (2,5%p) |
5 096 524 megjelent (8 241 488 jogosult) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Listavezető |
Vona Gábor |
Schiffer András |
Párt |
Jobbik |
LMP |
Előző választás |
47 fő, 12% |
16 fő, 4% |
Mandátumok |
|
|
+/– |
0,6%p |
1,6%p |
Listás szavazat |
1 020 476 |
269 414 |
arány |
20,22% |
5,34% |
+/– |
3,6%p |
2,1%p |
Egyéni kerület |
|
|
+/– |
± 0 |
± 0 |
|
5%-os küszöb: 254 816 szavazat |
További eredmények
Lista |
Listavezető |
Szavazat |
+/– |
|
Munkáspárt |
Thürmer Gyula |
28 323 |
0,56% |
0,45% |
|
A Haza Nem Eladó |
Kásler Á. |
23 507 |
0,47% |
új induló |
|
SMS |
Seres M. |
22 219 |
0,44% |
0,55 |
további 24 lista |
127 811 |
2,53% |
|
|
|
Bezárás
Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg.
A választáson több kisebb párt is indult, melyeket a közbeszéd „kamupártoknak” vagy „bizniszpártoknak” nevezett, mert úgy vélték, hogy csak a pártfinanszírozási törvény[5] alapján járó juttatások elnyerése céljából alakultak, és tényleges politikai tevékenységet nem, vagy alig végeztek.