Altaj
röghegység Közép-Ázsiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Altaj (IPA /ɑːlˈtaɪ/), más néven Altaj-hegység, egy röghegység Közép- és Kelet-Ázsiában, Oroszország, Kína, Mongólia és Kazahsztán közös határvidékén és ahol az Irtisz és az Ob folyók forrásvidéke található. Oroszországi része Szibéria déli hegyvidékeinek legnyugatibb tagja. A masszívum északkeleten összefolyik a Szajan-hegységgel, délkeleten fokozatosan alacsonyabbá válik, ahol a Góbi-sivatag fennsíkjába olvad bele. Az északi szélesség 45° és 52° között, valamint a keleti hosszúság 84° és 99° között húzódik. Magassága meghaladja a 4000 métert.[1] A hegyvidék egyes oroszországi, gazdasági tevékenységtől lényegében érintetlen területeit Az Altaj Arany-hegyei összefoglaló néven 1998-ban felvették az UNESCO Világörökség listájára.
Ez a szócikk a hegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Altaj (egyértelműsítő lap). |
Altaj | |
Az Altaj Kazahsztánban | |
Magasság | 4506 m |
Hely | Oroszország Kazahsztán Kína Mongólia |
Legmagasabb pont | Beluha (4506 m) |
Hosszúság | 2000 km |
Szélesség | 600 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49°, k. h. 89°49, 89 | |
Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Altaj témájú médiaállományokat. |
A régiót ritkás, de etnikailag sokszínű lakosság lakja, köztük oroszok, kazakok, altájiak, mongolok és volgai németek, bár túlnyomórészt őshonos, félnomád népcsoportok lakják.[2] A helyi gazdaság a szarvasmarha-, juh- és lótenyésztésen, vadászaton, mezőgazdaságon, erdőgazdálkodáson és bányászaton alapul.[3] Az altaji nyelvcsalád erről a hegységről kapta a nevét.