Ante Trumbić
horvát politikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ante Trumbić (Split, 1864. május 15. – Zágráb, 1938. november 17.) horvát politikus és jogász volt. Trumbić jobboldali és jugoszláv orientációjú politikus volt, aki később visszatért a horvát államiság gondolatához.[5] Tagja volt a dalmát parlamentnek (1895-1914) és a birodalmi tanácsnak (1897). 1902-től az „új kurzus” politika egyik fő képviselője, 1915-től 1918-ig a Jugoszláv Bizottság elnöke, az 1917-es korfui nyilatkozat egyik aláírója. A háború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság külügyminisztere lett (1918), a rapallói békeszerződés (1920) után lemondott. Támogatta a föderalizmust és a nemzeti egyenlőséget. Megalapította a Horvát Föderalista Pártot, majd 1928-ban belépett a Horvát Parasztpártba.[6] Kiváló politikusként és diplomataként részt vett minden olyan fontos eseményben, amely az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásával, a délszláv országok egységének megvalósulásával és az első világháború utáni fennmaradásukkal, valamint a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejöttével kapcsolatos. Elsősorban a horvát nép érdekeit szem előtt tartva, a horvátok lakta országok számára nehéz körülmények között szembesült a Jugoszláv Királyság által a horvátok számára okozott csalódással, és három évvel az állam felbomlása előtt meghalt.
Ante Trumbić | |
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság külügyminisztere | |
Hivatali idő 1918. december 7. – 1920. november 22. | |
Uralkodó | I. Péter király |
Előd | Stojan Protić |
Utód | Milenko Vesnić |
Jugoszláv Bizottság elnöke | |
Hivatali idő 1915. – 1918. | |
Split 23. polgármestere | |
Hivatali idő 1905. – 1907. | |
Előd | Vinko Milić |
Utód | Vicko Mihaljević |
Született | 1864. május 17.[1][2][3][4] Split |
Elhunyt | 1938. november 17. (74 évesen)[1][2][4] Zágráb |
Párt | Jogok Pártja |
Foglalkozás | jogász |
Iskolái | Zágrábi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ante Trumbić témájú médiaállományokat. |